Soros György 1930-ban zsidó családba született Budapesten eredetileg Schwartz György néven. A holokauszt idején álnéven bujkálva élte túl a náci megszállást majd a II. vh után 1947-ben Angliába emigrált ahol a London School of Economics hallgatója lett. Az iskola után pár évig még Londonban dolgozott pénzügyi területen majd 1956-ban New Yorkba költözött ahol megkezdte a karrierjét a Wall Streeten. Az F. M. Mayernél kezdett arbitrázskereskedőként dolgozni ahol főleg európai részvényekkel kereskedett amiket jól ismert az angliai tapasztalatai révén. 1960-ban átigazolt a Wertheim & Co.-hoz ahol a hosszútávú stratégiák kidolgozásával foglalkozott. Ekkoriban már foglalkoztatta az úgynevezett reflexivitás elmélet (később részletesen), mely szerint a piacok nemcsak tükrözik a valóságot hanem alakítják is azt – ez későbbi filozófiájának alappillére lett. 1963-tól átkerült az Arnhold and S. Bleichroeder befektetési bankhoz ahol többek között portfóliómenedzseri tapasztalatokat szerzett és egyre aktívabb részt vállalt a különböző befektetési alapok kezelésében. 1969-ben elindította első saját alapját az úgynevezett Double Eagle Fund-ot. Ez még az Arnhold befektetési bank égisze alatt működött, de Soros már szabad kezet kapott az irányításában. Soros Jim Rogerst kérte fel, hogy legyen az alap társalapítója aki a fundamentális elemzésekért volt felelős. Az alap sikeres volt, főként makróalapú deviza- és kamatdöntéseken alapult a kereskedési stratégiája. 1973-ban Soros és Rogers kiléptek az Arnhold égisze alól és együtt megalapították a Quantum Fund-ot amit már teljesen függetlenül kezeltek. Ez volt az egyik legfontosabb fordulópont Soros életében.
Sorosék az 1970-es években, a stagfláció és az olajválságok idején rendkívül sikeresen spekuláltak. Évi 30-40% hozamot tudtak felmutatni abban az évtizedben, ami akkor páratlan teljesítmény volt és tolongtak a befektetők a Quantum Fund-nál. 1980-ban a sikerek ellenére megromlott Soros és Rogers kapcsolata ami végül utóbbi kilépését hozta magával. Két erős személyiség volt, de nagyban különbözött az ahogy a világra tekintettek. Jim „visszavonult” és saját vagyonát kezelte különösen a nyersanyagok és az ázsiai piac területén, később közgazdasági könyveket írt. Soros vitte tovább a Quantum Fund-ot és továbbra is kiválóan teljesített.
ERM
Az 1970-es évek végére az európai országok számára egyre nagyobb problémát jelentettek a nemzeti valuták közötti jelentős árfolyam-ingadozások. A kiszámíthatatlan árfolyammozgások megnehezítették a kereskedelmet, növelték a vállalatok kockázatait, és hátráltatták az európai gazdaságok szorosabb együttműködését.
Ennek kezelésére az Európai Gazdasági Közösség tagállamai 1979-ben létrehozták az Európai Monetáris Rendszert, vagyis az EMS-t (European Monetary System). Ennek egyik legfontosabb eleme volt az európai árfolyam-mechanizmus, az ERM (Exchange Rate Mechanism), amely 1979 márciusában kezdte meg működését.
Az ERM célja az volt, hogy mérsékelje a részt vevő európai valuták közötti árfolyam-ingadozásokat, és szorosabb együttműködésre ösztönözze a tagállamok jegybankjait. Bár ekkor még nem létezett az euró mai formájában, a rendszer később fontos előzménye lett az európai gazdasági és monetáris uniónak.
Az EMS részeként létrehozták az ECU-t (European Currency Unit) is. Az ECU nem valódi, a hétköznapi vásárlások során használható pénznem volt, hanem az európai valutákból összeállított, súlyozott elszámolási egység. Az egyes valuták súlya az adott ország gazdasági jelentőségét tükrözte.
A részt vevő valuták számára központi árfolyamokat határoztak meg az ECU-val szemben, ezekből pedig kétoldalú középárfolyamokat számítottak ki. A valuták árfolyama általában legfeljebb ±2,25%-kal térhetett el a meghatározott középárfolyamoktól.
Ha egy valuta megközelítette az engedélyezett sáv szélét, az érintett jegybankoknak devizapiaci beavatkozással kellett megpróbálniuk stabilizálni az árfolyamot. Ez történhetett például a saját valuta vásárlásával vagy eladásával, illetve a kamatok módosításával.
Az Egyesült Királyság 1990. október 8-án csatlakozott az ERM-hez.
A fekete szerda
1980-as évek gazdasági fellendülése nyomán az évtized végére magas lett az infláció (8-10%), valamint elszálltak az eszközárak a szigetországban amit a BoE (Bank of England) magas kamatszinttel próbált visszaszorítani. A magas kamatok az infláció csökkentő hatásukat a kereslet visszaszorítása révén fejtik ki, tehát fékezik a beruházásokat és a hitelfelvételt ami makroszinten hűti a gazdaságot. 1980-as évek végi magas infláció mellett a brit gazdasági reformok nyomán ami révén az ipar jelentősége csökkent és a szolgáltató szektor szerepe megnőtt a munkanélküliség is magas volt (7-9%). Soros és csapata felismerte, hogy a BoE nem fogja tudni a meghatározott ECU sávon belül tartani az angol fontot, ezért hatalmas összeggel fogadtak a brit deviza ellen. Sorosék kb. 10 milliárd dollárnyi short poziciót építettek fel amerikai banki finanszírozás segítségével. Ezzel olyan mértékű nyomást gyakoroltak a fontra, hogy a BoE képtelen volt védeni az árfolyamot. A méltán elhíresült 1992. szeptember 16-ai szerdai napon délelőtt a BoE kamatemelést jelentett be először 10-ről 12-re, majd 15%-ra. A piac már nem hitte el, hogy a kormány és a jegybank képes fenntartani az árfolyamot ezért a kamatemelések ellenére is tovább adták a fontot, majd aznap este jött a pillanat amikor a BoE feladta és kiléptek az ERM-ből a font pedig zuhanórepülésbe kezdett. A Quantum Fund egyetlen nap alatt több, mint 1 milliárd dollárt keresett ezen az egy ügyleten. Innen származik Soros gúnycíme is: The Man Who Broke the Bank of England
Soros megítélése a font vesszőfutása után
Soros megítélése pénzügyi berkekben több, mint pozitív volt. Sokan pénzügyi és stratégiai zseninek tartották aki felismerte a brit gazdaság fundamentális gyengeségeit és az ERM fenntarthatatlanságát majd hatalmas összeggel fogadott a saját igazára. A brit kormány és sok politikus azzal vádolta Sorost, hogy előidézte az Egyesült Királyság pénzügyi válságát és megszégyenítette az országot a nemzetközi színtéren. Sokszor ördögként hivatkoztak rá a médiában mondván, hogy külföldi spekulánsok a saját hasznukra manipulálják a piacokat és nyerészkednek az emberek kárára. Pénzügyi körökben Soros megítélése továbbra is pozitív maradt és az a mai napig. Sorost tartják a történelem legsikeresebb deviza kereskedőjének. A hiedelemmel ellentétben hivatalosan soha nem tiltották ki az Egyesült Királyságból, de a történtek fényében érthető, hogy azután nem gyakran ment oda.
A reflexivitás elmélet
Soros szerint a befektetések világában nem lehet szétválasztani a megfigyelőt és a megfigyelt valóságot. A piaci szereplők nemcsak megfigyelik a valóságot, hanem formálják is azt a saját hiedelmeik és döntéseik révén. Ez az a kölcsönhatás amit reflexivitásnak nevezünk.
Maga a reflexivitás folyamata 2 részből áll:
- Kognitív funkció (megértés):
Az emberek minden szinten próbálják értelmezni a világot, jelen témánál maradva például a gazdaság állapotát, egy vállalat értékét, vagy a jövőbeli várható kamatpolitikát.
- Participatív funkció (cselekvés):
Miután megtörténik az emberek saját értelmezésükben való megértése az adott dologról cselekedni kezdenek. Vásárolnak, vagy eladnak adott eszközöket, támogatnak politikai döntéseket stb.
A kettő egymásra hat, mert ahogy az emberek cselekszenek meg is változtatják azt a valóságot amit próbálnak megérteni.
Tegyük fel, hogy a befektetők elkezdenek hinni abban, hogy az XY vállalat részvényei fel fognak értékelődni. A kollektív hit kereslet élénkülést idéz elő, mert mindenki azt hiszi, hogy felfog menni tehát mindenki vásárolni akar.
A megnövekedett kereslet valóban felhajtja az árat, így a hit önbeteljesítővé válik és a cég valóban felértékelődik. A folyamat túlfűtötté válhat amíg el nem jön egy inflexiós pont amikor a bizalom meginog. A kereslet elapad és elkezdődik a pánik. Mostmár mindenki azt hiszi, hogy zuhanni fog az árfolyam és mindenki eladni akar.
Ez nem illik alapvetően a tradicionális közgazdaságtanba amely szerint a piacok mindig az egyensúlyra törekednek. A legtöbb kritika az elmélettel kapcsolatban az, hogy szubjektív és nehezen formalizálható, tehát nem egy egzakt modell, mint pl. a közgazdaságtan egyenletei, valamint nehezen alkalmazható előrejelzésre. A reflexivitás dinamikus és önmagát erősíti a momentum egészen az előbb említett inflexiós pontig amikor már nincs tovább, de nehéz meghatározni, hogy mikor fordul a trend. Ez az elmélet inkább egy gondolkodásmód, mint sem egy konkrét eszköz a befektetési döntéshozatalra, de sokak szerint Soros éppen ezzel előzte meg a piacot.