A High-Frequency Trading algoritmusok (HFT) célja nem a piac irányának eltalálása, hanem a piaci mikróstruktúrákból származó előnyök kihasználása. Több féle HFT algoritmus létezik, de mindegyikben közös, hogy: Ultragyorsan tranzaktálnak – miliszekundomok alatt nyitnak és zárnak poziciókat ezáltál a rendkívül nagy tranzakciószámra épülnek ezek a stratégiák. A szervereik nagyon közel vannak a tőzsdék adatközpontjaihoz amit colocation-nek nevezünk.
A colocation azt jelenti, hogy:
A HFT algoritmust üzemeltető entitás a szerverét közvetlenül a tőzsde adatközpontjában, vagy nagyon közel ahhoz üzemeli be, így az adatküldés és fogadás késleltetése minimális lesz. Szemléltetésképpen egy átlag user késleltetése 30-80ms attól függően mennyire van közel a tőzsde adatközpontjához. Pl egy amerikai kereskedő 30-40ms késleltetéssel fogja látni a CME árváltozásait míg mondjuk egy európai vagy ázsiai kereskedő csak 70-80ms-al később. Tehát ennyi késéssel látjuk mi halandók az árakat, illetve az emberi reakció amíg beérkezik az információ a szemeden keresztül majd az agyad kiadja a parancsot a kattintásra az további minimum 200-250ms. Tehát a reakció időnk a tényleges árváltozásra a legjobb esetben is 300-350ms körül alakul. Ezzel szemben a HFT algoritmusok késleltetése csupán 1-5ms és a reakciója azonnali (1ms>) tehát a mi reakció időnk tört része alatt képes reagálni a változásokra ami hatalmas edge-t jelent a piacon.
Ez egy legális üzlet, nincs mögötte semmilyen összeesküvés elmélet. A tőzsdék hatalmas bevételekre tesznek szert abból is, hogy bérbe adnak helyeket a saját adatközpontjukban a különböző HFT algoritmust üzemeltető vállalatoknak. Ez a retailt strukturálisan hátrányos helyzetbe hozza.
Nézzünk meg párat a HFT algoritmusok közül:
- MM (Market Maker) algoritmusok:
Ezek az algoritmusok fogják biztosítani a passzív likviditást. Bid és Ask oldalra egyszerre helyez el megbízásokat és delta semleges pozíciókat vesz fel, azaz nem az árfolyamváltozásból hanem annak ingadozásából profitál spread alapon. A retail azt hiszi, hogy ezekhez a likviditási gócpontokhoz ahol az MM algoritmus elhelyezi a passzív likviditást el fog menni az árfolyam.
- Latency Arbitrage algoritmusok:
Az információs késleltetést használja ki a különböző tőzsdék között. Ha az egyik tőzsdén változik az ár a másikon még nem akkor az algoritmus előre vásárol vagy elad. Itt tickekre és miliszekundomokra kell gondolni, tehát manuálisan, ember által ez nem kezelhető.
- Sniping algoritmusok:
Azonosítják, ha egy nagyobb piaci szereplő market megbízást akar felvenni. Ha a LOB-ból (Limit Order Book) látható, hogy egy nagy megbízás éppen betölt a HFT megelőzi azt. A nagy szereplő késleltetése ugye 30-80ms is lehet miközben a HFT algoritmus 1-5ms alatt lereagálja a történéseket. A nagy ordert megelőzi, jobb áron bevásárol és a bekövetkező ármozgásból profitál. A snipingot kis fillek jellemzik ami után agresszív reversalt printel a footprint.
- Spoofing algoritmusok:
Ezek az algoritmusok a legtöbbször illegálisak, de mégis sokszor használják őket. Persze nehéz bizonyítani a valóban szándékos megtévesztést. Nagy mennyiségű hamis megbízást helyeznek el amit sosem akarnak érvényesíteni. Ez pszichológiai nyomást gyakorolhat a többi piaci szereplőre. Miután elérték a kívánt reakciót visszavonják a hamis ordereket. A spoofing (hamisítás) úgy azonosítható a DOM-ban, hogy magas kontraktus méretet helyeznek el, de nulla fill történik, majd cancel.
Ezeken felül a HFT algoritmusok információs előnnyel is rendelkeznek. Mindig többet tudnak és hamarabb. Az érkező makrogazdasági híreket, vagy vállalati jelentéseket valós időben értelmezik és reagálják le ami szintén hatalmas előny a piacon.
A HFT számos negatív vonzata ellenére pozitív hatással is van a piacokra: Ezek közül a legfontosabb kiemelni a likviditást. A HFT algoritmusok növelik a likviditást és ezáltal szűkítik a spreadeket ami a retailnek is kedvező.