A neoliberalizmus a 20. század második felének legmeghatározóbb gazdaságfilozófiája. Sokszor gazdasági irányzatként emlegetik a köznyelvben, de sokkal inkább egy ideológiai, mint sem gazdasági fordulat volt az 1980-as években. A neoliberalizmus két zászlóhordozója Margaret Thatcher brit és Ronald Reagan amerikai elnök volt. A korábbi állami szerepvállalásra és jóléti újraelosztásra épülő keynesiánus gazdaságpolitikát egy piacpárti, államminimalista és deregulációra építő szemlélet váltotta fel. A neoliberalizmus a szabadpiac elsőbbségét, a verseny ösztönzését és az állami szerepvállalás visszaszorítását hirdette.
A neoliberalizmus elméleti pillérei:
A neoliberalizmus központi tétele a szabadpiac tökéletességébe vetett hit, amely szerint a piaci mechanizmusok képesek a legjobban allokálni az erőforrásokat, meghatározni az árakat és koordinálni a szereplők döntéseit. A monetarizmus (Milton Friedman munkássága nyomán) vált a domináns makrogazdasági alapvetéssé, amely az infláció elleni harcot és a költségvetési fegyelmet hirdette.
A piac intézményesítése:
A neoliberalizmus hatékonyan beépült a globális és nemzeti intézményrendszerekbe is, ami a következő átalakulásokat eredményezte: A jegybanki függetlenség eszméjét itt ültették át először a gyakorlatba és megkezdődött a monetáris politika depolitizálása, a jegybank függetlenedése a kormánytól. Privatizációs osztályokat hoztak létre, hogy az állami vagyont kiszervezzék magánkézbe és a piac hatékonyabban működtesse azt. Új költségvetési szabályrendszerek, versenyhivatalok és deregulációs testületek jöttek létre. Az állam funkciója a jóléti újraelosztásról eltolódott a piaci rend fenntartására és a versenykörnyezet biztosítására.
A gazdaságpolitikai implementáció:
Deregulálás: a munkaerőpiac, a pénzügyi szektor és a termékpiac liberalizációja, korlátok lebontása Privatizáció: Számos közszolgáltatás és állami vállalat átadása a versenyszféra szereplőinek Adóreformok: A progresszív adórendszer helyett ami segítette az újraelosztás, egykulcsos adórendszert vezettek be. A jóléti kiadásokat csökkentették és jogosultsági szigort vezettek be az állami szolgáltatásoknál A neoliberalizmus célja nem a társadalmi igazságosság, vagy az egyenlő esélyek biztosítása, hanem a versenyképesség és a hatékonyság maximalizálása volt.
Társadalmi vetületek:
A neoliberalista berendezés nagyban formálta az egyén és ezáltal a kollektív identitást is. A ember értékelése gazdasági teljesítmény alapján történik A társadalmi szolidaritás és az újraelosztás a háttérbe szorul A közszféra értékének megítélése csökken
A neoliberalizmus strukturálisan koherens rendszer amely ideológiai, intézményi és gyakorlati síkon is jelen van. Célja a gazdaság alapjainak újrarakásán felül egy új társadalmi rend létrehozása.
Az egyik legnagyobb kritika a neoliberalizmussal szemben, hogy a gazdaság egésze törékenyebbé válik, mert a piacok túlzott szabadsága válságokat okozhat ahogy azt megmutatta a 2008-as világválság is.