Tajvan egy viszonylag kis területű (36 000 km2) de annál fontosabb ország ~23 millió lakossal. Tajvan mérete ellenére technológiai szuperhatalom és a GDP tavaly meghaladta a 790 milliárd dollárt. Ebben a cikkben áttekintjük Tajvan globális szerepét és a Kínával való konfliktus részleteit és lehetséges következményeit.
Történelmi háttér
A Tajvan és Kína közötti feszültség a 19. század végéig nyúlik vissza. 1895 előtt Tajvan Kína része volt, majd a Sino-Japán háború után Kína vesztes félként átengedte Tajvant Japánnak a békeszerződés alapján. 50 év múlva 1945-ben Japán kapitulációja után a II. vh végén Tajvan ideiglenesen a Kínai Köztársaság igazgatása alá került a szövetséges hatalmak döntése alapján, de soha nem történt hivatalos nemzetközi szerződés amely véglegesen Kínához csatolta volna ismét. 1949-ben a kínai polgárháború végén a kommunisták Mao Ce-tung vezetésével győzelmet arattak a nacionalista és antikommunista Chiang Kai-shek által vezetett KMT kormány felett.
A bukott kormány Tajvan szigetére menekült ahol először autoriter rendszert épített ki majd később demokratizálódott. Azóta igazából két Kína létezik: Amit ma a köznyelvben Kínaként ismerünk a nagy Kínai Népköztársaság amely kommunista berendezkedésű, 1.4 milliárd lakosa van és Peking a fővárosa. A másik Kína a Kínai Köztársaság amely demokratikus rendszerben működik, 23 millió lakossal és Taipei a fővárosa. Ez utóbbi maga Tajvan.
Az „Egy Kína-elv” szerint a pekingi vezetés Tajvant az egyik saját tartományának tekinti és a nemzetközi diplomáciában elvárja, hogy az országok ne ismerjék el Tajvant szuverén államként.
Ennek szinte mindenki (még az USA is) eleget tesz ugyanis Kína befolyása a globális gazdaságban megkérdőjelezhetetlen és senki nem akar velük éles konfliktusba kerülni.
Ugyanakkor Tajvan de facto független hiszen saját kormánnyal, hadsereggel és intézményrendszerrel rendelkezik.
Érzékenységi pontok
A szuverenitási kérdésben Kína álláspontja egyértelmű: újraegyesítés, akár katonai erőszak árán is, ugyanakkor a tajvani lakosok többsége már nem kíván egyesülni a Kínai Népköztársasággal.
A másik érzékeny pont az amerikai érdekek. Az USA ugyan hivatalosan nem ismeri el Tajvan szuverenitását, de mégis védelmi garanciákat vállal és fegyvereket ad el a szigetnek.
Tehát egy esetleges kínai invázió Tajvan ellen az USA közbelépését is kiválthatná.
Na de miért ennyire fontos Tajvan?
Csúcstechnológiai erőközpont, a globális félvezetőipar és chipgyártás ütőere. A világ legfejlettebb chipgyártója a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) a világ félvezetőinek több, mint 60%-át és a legfejlettebb chipek 90%-át Tajvanon gyártja. A TSMC nélkül nincs okostelefon, laptop, autó, elektronikai cikkek, de hadiipar sem.
Az USA nem akarja, hogy kínai ellenőrzés alá kerüljön a legfejlettebb chipek gyártásának know how-ja. Ez számukra nemzetstratégiai érdek, ugyanakkor Kína az USA egyik legnagyobb gazdasági partnere tehát a megfelelő diplomácia és a kommunikáció fontosabb, mint valaha.
Tajvan a szállítmányozás révén a logisztikában is megkerülhetetlen szereplő. A tajvani Evergreen Marine vállalat a világ egyik legnagyobb szereplője a tengeri szállítmányozásban.
A tajvani kikötők és logisztikai infrastruktúrák kulcsszerepet játszanak a globális ellátási láncokban.
A világ Tajvan technológiai és logisztikai jelentősége miatt el akarja kerülni a nyílt konfliktust, mert egy eszkaláció beláthatatlan zavarokat okozna a globális ellátási láncokban.
A jövő egyelőre nem bíztató
A Tajvan és Kína közötti feszültség egyre fokozódik. Kína hadgyakorlatokat tart a térségben, pont mint ahogyan azt Oroszország kommunikálta mielőtt bevonultak volna Ukrajna területére. A politikai nyomás hatalmas az USA és Kína részéről. A helyzet rendkívül törékeny: se Tajvan, se Kína nem enged, de minden fél próbálja elkerülni a nyílt háborút. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy az egész világ gazdasági és technológiai biztonsága függ a Tajvani helyzettől.
Kelt: 2025.06.23.