A VOC (Vereenigde Oostindische Compagnie), az az a Holland Kelet-indiai társaság a 17. század hajnalán kezdte meg működését. Most ezt a korabeli gigászt vesszük górcső alá. Megnézzük mivel kereskedett, miért jött létre, melyik régiót célozta és milyen globális súlya volt, valamint, hogy miért szűnt meg.
A Holland Kelet-indiai társaság (VOC – Vereenigde Oostindische Compagnie)
A VOC-t 1602-ben alapították Amszterdamban és elsődleges céljául a Holland kereskedelmi érdekek Ázsiában történő érvényesítését tűzték ki. A fő profil a fűszerkereskedelem volt. A holland állam, állami szintű jogkörökkel ruházta fel a VOC-t: háborút viselhetett, pénzt verhetett, területeket igazgathatott és diplomáciai kapcsolatokat is alakíthatott pl békét és szövetséget köthetett, valamint szerződéseket írhatott alá a Holland állam nevében. Zanzásítva államilag garantált monopóliumot kapott a vállalat ami a 180 fokos ellentétje a mai versenyjogi törvényeknek. A VOC lett a világ első multinacionális vállalata és szintén az első amely tőzsdén kibocsátott részvényekkel működött. Ekkor alapították meg magát a tőzsdét is. Az Amszterdami értéktőzsde 1602-ben jött létre, hogy a VOC részvényei kereskedhetőek legyenek. A befektetők már a 17. század elején is rendszeres osztalékot kaptak.
A VOC pozitív hozományai:
Amellett, hogy lefektette a modern tőkepiac alapjait számos pozitív hatást gyakorolt a világra. A VOC volt az első úgynevezett „transznacionális” vállalat, amely kontinenseken átívelő gazdasági tevékenységet folytatott. A VOC fejlesztette ki és vezette be a nagyobb teherbírású hajókat (fluyt) amelyek kisebb legénységgel és nagyobb rakománnyal hatékonyabbá tették a tengeri kereskedelmet. A VOC nagyban megalapozta a pontosabb földrajzi ismereteket a folyamatosan naplózott hajóútvonalaik és a térképkészítés segítségével. Összekötötte Európát, Délkelet-Ázsiát, Kínát és Japánt is. A VOC volt az első cég amely kettős könyvvitel alapján vezetett részletes pénzügyi nyilvántartást. Telephelyei, flottái és kiépített kereskedelmi hálózata révén áruval látta el egész Európát miközben új piacokat és kapcsolatrendszereket alakított ki Ázsiában.
Mindezen felül az implicit javak is kulcsszerepet játszottak a világ fejlődésében. A VOC ugyanis nem csak matériákat hanem tudást is szállított: botanikusokat, orvosokat és térképészeket küldött Ázsiába akik új növényeket, betegségeket, gyógymódokat és kultúrákat dokumentáltak.
A VOC árnyoldala:
A VOC noha a modern kapitalizmus és a globális kereskedelem úttörője volt nem csupán fejlődést és innovációt hozott a világnak. A vállalat számos tekintetben is brutális hatalmi eszközként működött. Állami támogatással, katonai erővel és kereskedelmi monopóliumával gyakran kizsákmányolta a helyi lakosságot. Kvázi állam volt. A VOC a jogosultságait nem csak védekezésre, hanem agresszív terjeszkedésre és a versenytársak kiiktatására is használta, gyakran egészen brutális eszközökkel. 1621-ben a VOC a Banda-szigeteken (Indonézia) több ezer muszlim szigetlakót öletett meg a szerecsendió monopólium biztosításáért. Számos kereskedő hajót támadott meg a tengeren sokszor a kalózkodással határos módszerekkel. A VOC monopol helyzetet élvezett számos kereskedelmi útvonalon és terméken, mint pl szerecsendió, szegfűszeg, bors, selyem, porcelán, teafélék. A VOC gyakran manipulálta az árakat, hogy ellehetetlenítse a helyi termelőket és árusokat. Erővel akadályozta meg más európai vagy helyi kereskedők bejutását a piacra. A VOC volt a korabeli legnagyobb rabszolga és gyarmattartó. Rengeteg rabszolgát hozott Európába és gyakran kényszermunkára fogta a helyi lakosságot főleg a kelet-indiai szigetvilágban. Működése alatt hatalmas anyagi és humán javakat vont ki Ázsiából ami hosszú időre előre determinálta a keleti régiók strukturális alárendeltségét, valamint rengeteg közpénzt sikkasztott el.
A társaság alkonya:
A VOC végül közel 2 évszázaddal az alapítása után, az 1780-as évekre súlyos adósságspirálba került. Ekkorra a VOC már egyre kevésbé volt versenyképes. Más európai társaságok is létrejöttek és megerősödtek ami konkurenciát jelentett a VOC-nak. A kereskedelmi útvonalak a gyarmatok közötti háborúk miatt sokkal veszélyesebbé váltak. Végül a vezetők korrumpálódása, a közpénzek elsikkasztása és a geopolitikai kihívások a vállalat bukását hozták el és 1799-ben hivatalosan is felszámolták.
A VOC a globális kereskedelem és vállalatszervezés pionírja volt. Számos módon segítette a világ fejlődését, de sikerei gyakran mások nyomorán, erőszakon és kizsákmányoláson alapultak. A VOC örökségét mindenképpen ambivalens módon kell értékelnünk: Egyfelől a modern gazdaság egyik megalapozója másfelől a korai, nyers kapitalizmus legbrutálisabb arcának megtestesítője volt.