Tökéletességre árazottság van. Már akkor is beleadás történik, ha a vártat hozzák a vállalatok. Ez az NVDA-nál a leginkább megfigyelhető egyébként.
A győztes mindent visz effektus időről időre előkerül. Amikor nagyon szétnyílik az SPX és az RSP (utóbbi az equal weight) és divergenciák alakulnak ki akkor lehet tudni, hogy a top gigatech vállalatok tartják és mozgatják az indexet ami nagyon nagy sérülékenységet jelent, mert ha ezeknél megindul csak egy kicsit is negatívabb newsflow a mainstreamben akkor borul az egész index. NQ még sérülékenyebb hiszen a legnagyobb vállalatok egytől egyig tech vállalatok, nem úgy mint pl nálunk, hogy a top100-ban vadászni kell a tech cégeket.

Mindemellett az egyik legaggasztóbb mutató, az a 10 legnagyobb vállalat súlya a teljes amerikai tőzsdén (mellékelt kép).
Utoljára az 1939-es nagy gazdasági világválság idején volt ekkora súlya a legnagyobbaknak, illetve a dotcom összeomlás előtt tudott még a közelébe kerülni ennek az értéknek. Egyik esetben sem végződött jól. Ez hatalmas sérülékenységet jelent amire csak ráerősít az, hogy a retail kitettség iszonyatosan magas.
A yield is elkezdett esni ami azt jelenti, hogy nagyjából ez az a hozamkörnyezet ahol elkezd kereslet élénkülés lenni a kockázatmentes eszközök iránt. Alapkezelőként 1% feletti reálhozam abszolút kockázatmentesen főleg amikor ilyen értékeltség mellett lehet csak befektetni az több, mint vonzó. Tekintve, hogy ez intézményi szinten több milliárd, vagy 10 milliárd dollár tőke esetén brutális hozam és alapvetően nincs dolgod vele.
A dollár erősödését egyelőre nem látszik, hogy mi állítaná meg, de van egy inflexiós pont amikor az erős dollár már Amerikának sem jó, mert az export, ezáltal a versenyképesség rovására megy. Ezzel a Trump-i kurzus biztosan kezdeni fog valamit. Ugyanakkor jelenleg a teljes intézkedési csomag és a relatíve magas kamatok mind-mind a dollár erő irányába mutatnak.
Azoknak az országoknak és régióknak akik vámot kapnak a nyakukba nem sok választásuk marad. Ha a termékeik ára a vám mértékével arányosan megnő az a kereslet csökkenéséhez fog vezetni és az amerikai versenytársak kifogják használni a helyzetet, hogy piacot szerezzenek. A „megoldás” ilyen esetben a deviza a vámoknak megfelelő mértékében való leértékelése lenne, ez viszont itthon inflációs nyomáshoz vezet ami meg most az EU-nak, pláne Magyarországnak kifejezetten érvágás lenne. Nekünk vágni kellene és élénkíteni a gazdaságot, mert EU szinten is nagyon alacsony a versenyképességünk a tengeren túllal szemben, de ha kamatot vágunk, miközben felerősödnek az inflációt tápláló tényezők abból könnyen stagfláció alakulhat ki amiből meg csak egy elhúzódó recesszió árán lehet kikecmeregni. Ugyanakkor, ha mégjobban szétnyílnak a kamatok a dollár és az euró között az tovább katalizálhatja a dollár erősödését.
Amerika jó alkupozícióban van, egy relatív erős gazdasággal és devizával. Emellett Trumpról köztudott, hogy szeret úgy tárgyalni, hogy berúgja a kocsma ajtót’ mond valami nagyon erőset és akkor arról, a tárgyaló fél számára alacsony bázisról indulhat az alkudozás.
Nem lesz könnyű dolga az EU-nak ez alatt a Trump adminisztráció alatt sem ami a felzárkózást illeti.
Kelt: 2025.01.27