Quick ratio
Azt fejezi ki, hogy a társaság mennyire képes eleget tenni a rövidtávú (1y>) kötelezettségeinek. Ideális esetben a quick ratio értéke 1, vagy annál nagyobb. 1-nél alacsonyabb érték azt jelenti, hogy a vállalat nem tud teljes mértékben eleget tenni a rövid lejáratú kötelezettségeinek.
Iparági kivétel: pl. élelmiszer-kiskereskedelemnél alacsony quick ratio is lehet teljesen rendben, mert a készlet gyorsan forog.
Képlete a következő: (Current assets – Inventories) / Current Liabilites = Quick ratio
Current ratio
A quick ratio egyszerűsített változata melynél a készleteket (Inventories) nem vonjuk le. Bizonyos esetekben pontosabb képet adhat, például olyan cégek esetében ahol a magas készletszint a természetes üzletvitel része (kereskedelmi cégek, áruházak, üzletek). 1-1.5 körüli érték már jónak számít, de az ennél nagyobb mutatóérték pozitívumnak tekinthető. A 3 feletti érték hiába tűnhet pozitívnak, valójában nem biztos, hogy az. Mivel ez azt jelenti, hogy a vállalat nem végez beruházásokat, fejlesztéseket és rengeteg szabad készpénzen ül. Menedszmentbeli gondokra utalhat.
Érdemes ellenőrizni CapEx-et.
Képlete a következő: Current Assets / Current Liabilites = Current ratio
Debt/Equity
A vállalat eladósodottságát egyszerűen mérhetjük.
A tarsaság összes adósságát osztjuk a saját tőkével.
Total Liabilites / Shareholders Equity = Debt/Equity ratio
Azt mutatja meg, hogy a vállalat mennyire finanszírozza magát hitelből a saját tőkéhez képest.
A hitel drágább lehet magas kamatkörnyezetben, de olcsóbb növekedési szakaszban – ezért a D/E időszakos értékelése nagyon fontos.
Az 1-es érték azt jelzi, hogy a vállalatnak pontosan annyi adóssága van, mint amennyi saját tőkéje. A 1-es feletti érték eladósottságot jelent, minél magasabb ez a mutató annál nagyobbat. Optimális esetben ez az érték 1 alatti, de nem feltétlenül jelez súlyos költségstruktúrabeni problémát a magasabb érték sem. Érdemes 1 feletti értéknél megvizsgálni a vállalat cash flow jelentését. Buyback programot eszközölő vállalat esetén a program ideje alatt nem használható ez a mutató mivel a saját tőkéje negatív lesz.
P/E
Price / EPS az az Price / Earnings per share
Ez a mutató egyfajta megtérülést mutat, azaz ha befektetem a pénzemet akkor hány év alatt termeli ki azt az összeget a vállalat profitja. A részvény árfolyama általánosságban mindig sokkal magasabb, mint az adott vállalat profit termelő képessége. Ennek oka, hogy a tőzsdén mindig a lehetséges jövőt árazzák a befektetők, de ez sokszor átmegy extremitásba. Szektoronként eltérő az átlagos P/E mértéke, de jelenleg (2024.05.10) az amerikai technológiai szektornak ez az értéke 37 ami már önnön magához mérten is magasnak számít. 10 éves átlagban 20-25 között szokott lenni.
Ciklikus iparágaknál a P/E önmagában, kontextus nélkül félrevezető lehet.
Ingatlanpiaci vállalatok esetében (REIT) nem használható a P/E csak szektortársakkal történő összehasonlítás esetén. A P/E problémája ezen szektorban az, hogy a jelentős értékcsökkenési leírás miatt amit a vállalatok kénytelenek elszámolni, torz képet ad, mert jelentős mértékben csökkenti az EPS-t. Ugyanis a valóságban az ingatlanállomány nem értékelődik le olyan szinten, mint amit a számviteli törvények előírnak, sőt, az értékük hosszútávon nő.
Helyette a P/AFFO mutatót érdemes használni, ugyanis ez kiküszöböli ezt a hatást mivel a számítása során kihagyjuk az amortizációt.
AFFO jelentése az Adjusted Funds From Operations.
Az FFO abban tér el az EPS-től, hogy hozzáadjuk az amortizációt. Az AFFO abban tér el az FFO-tól, hogy ez egy kiígazított érték. Az FFO-ból levonjuk a ingatlan működtetéséhez és a bevételtermeléshez szükséges ismétlődő kiadásokat így pontosabb képet kapunk a vállalat aktuális helyzetéről.
PEG
Price/Earnings to Growth
A P/E mutató önmagában nem veszi figyelembe a vállalat növekedési ütemét. A PEG ezt korrigálja a növekedési rátával.
Ha a PEG=1 az azt jelenti, hogy az árfolyam arányos a növekedésével, vagyis fair értékelést jelent. Ha 1 alatti akkor alulértékelt, ha 1 feletti akkor túlárazott.
Ugyanakkor a növekedési ütemet általában elemzői becslések alapján veszik, ami egyfajta bizonytalanságot jelenthet, szóval ez nem egy egzakt mutató.
P/S
Price to Sales
Kiszámítása egyszerű: A teljes piaci kapatalizációt el kell osztani az árbevétellel.
Minél kisebb ez az érték annál jobban tekinthető alul árazottnak az adott vállalat.
Megbízhatóbb képet ad a vállalat helyzetéről, mint a közismert P/E mutató. Ugyanis ezutóbbi az eredményt vizsgálja ami különböző könyvelési technikákkal könnyebben befolyásolható. Ezzel ellentétben az árbevétel egy nyers adat. Nem igazán van olyan könyvelési fortély amivel szignifikáns mértékben befolyásolni lehetne.
Ugyanakkor nem veszi figyelembe a nyereségességet. Egy magas árbevételű, de veszteséges cég P/S mutatója lehet alacsony, mégsem jó befektetés.
EV/EBITDA
Az Enterprise Value (EV) a vállalat teljes értéke (piaci kapitalizáció + nettó adósság).
Az EBITDA a működésből származó eredmény, ami nem tartalmazza a finanszírozási, adózási és értékcsökkenési hatásokat.
Eladósodottságtól függetlenebb, mert a teljes vállalati értéket nézi, nem csak a részvényesekét, illetve nem torzítják a különböző országok adókulcsai vagy a finanszírozási struktúrák.
8-12 érték körül tekintjük normálisnak. Ha ennél magasabb az azt jelenti, hogy a piac optimista a növekedési varákozással. Ha alacsonyabb az problémás kilátásokat jelezhet.
P/B
Price to Book Value
A vállalat könyv szerinti értékét viszonyítja a részvény árfolyamhoz.
A részvény árfolyamát el kell osztani az egy részvényre jutó saját tőkével, hogy megkaphassuk ennek a mutatónak az értékét. Ha 1-nél kisebb számot kapunk akkor a befektetők által meghatározott piaci ár alacsonyabb a vállalat könyv szerinti értékénél. Ez a helyzet nagyon ritkán fordul elő. Érdemes ilyenkor mélyebben utána nézni az okoknak ugyanis adott esetben jelenthet egy nagyon jó belépő pontot is az adott részvényben. Szektoron belüli összehasonlításra használható csak. Különböző iparágakban működő vállalatok összehasonlítására alkalmatlan.
Kivétel: Technológiai cégeknél gyakran magas a P/B a kevés tárgyi eszköz és a magas immateriális javak miatt.
Operating Margin / Net Margin
Működési eredmény / Árbevétel
Azt mutatja, hogy az árbevételből mennyi marad meg eredményként a cég alaptevékenysége után, mielőtt adót és kamatot fizetne.
Ez a mutató százalékban van kifejezve.
Szektoronként eltérő, hogy mit nevezünk alacsonynak vagy magasnak.
Pl technológiai, luxuscikkgyártó és gyógyszeripari cégek esetén egyáltalán nem ritka a 20% feletti érték.
Különféle ipari és autóipari cégeknél általában 10-20% közötti értékkel találkozunk, míg a kiskereskedelem, élelmiszerlánc és légi társaságok esetében 10% alatti érték a jellemző a nagyon erős árverseny miatt ami beszűkíti a marzsokat.
Interest Coverage Ratio
Azt mutatja meg, hogy hányszor tudja a cég a kamatköltségeit kifizetni az EBIT-ből.
Az 1 alatti érték azt jelzi, hogy a cég nem tudja kitermelni a kamatokat ami súlyos problémát jelent.
2-3 körül elfogadható, de figyelni kell a hitelállományra
5 felett kényelmes pénzügyi helyzet
Altman Z-score
Ez egy csődvalószínűséget becslő mutató, amely több pénzügyi arányszámot kombinál súlyozott formában (likviditás, nyereségesség, tőkeáttétel, eszközhatékonyság).
2,99 érték felett stabilnak tekintjük a vállalatot. Azért 2,99, mert Edward Altman amikor kidolgozta ezt a modellt azt találta, hogy a 3 feletti értékkel rendelkező vállalatok az elemzést követő években 95%-ban nem mentek csődbe.
1,8 alatti érték esetén a vállalatok csődbe mentek belátható időn belül
A kettő közötti zónát szürke zónának tekintjük, mert ennél az értéktartománynál nem lehetett a modellel egyértelműen megmondani, hogy a cég túléli-e a következő 2 évet. Ebben a zónában bizonytalan pénzügyi állapotban van a vállalat.
P/C
Price to Cash per share
A társaság összes szabad pénzeszközét elosztjuk a kibocsátott részvények darabszámával.
Ez a mutató szektorok közötti összehasonlításra is alkalmas. A magas készpénzállomány jót (is) jelenthet, ha mellette a vállalat végez fejlesztéseket, beruházásokat is egyaránt. A túlzottan alacsony érték, az az amikor az adott vállalatnak nagy a részvényárfolyamhoz viszonyított készpénz állománya jelenthet menedzsmentbeli problémákat, mert a vállalat nem, vagy nem elegendő mértékben fejleszt vagy végez beruházásokat a növekedés fenntartása érdekében
P/FCF
Price to Free Cash Flow
A vállalat piaci kapitalizációját elosztjuk a free cash flow-val, vagy a részvényárfolyamot osztjuk az egy részvényre jutó free cash flow értékével. Ez a mutató arra használható, hogy egy vállalat értékeltségét összehasonlítsuk a vállalat készpénzkezelési gyakorlatával. Ha alacsony ez a mutató az alulértékeltséget, ha magas az túlárazottságot jelent. A finviz.com oldalon a groups->valuation menüpontok alatt megtalálhatod az összes fundamentális mutató szektorális átlagát. Ezen átlagokhoz érdemes viszonyítani egy-egy egyedi részvény mutatóit. Lehetnek egész szektorok is túlárazottak ilyenkor érdemes elővenni a gazdasági ciklusokról szóló ábrát.
A stabil cash flow-val rendelkező cégek jellemzően alacsony P/FCF-fel forognak, mert a cég pénztermelő képessége nem ugrál, azaz nincs nagy növekedési potenciál sem, viszont stabil és kiszámítható. Ugyanakkor a befektetők ilyenkor nem hajlandóak a sokszorosát fizetni ennek a cash flow-nak, mert nem várnak tőle nagy növekedést ezért az árfolyam mérsékeltebb marad.
EBITDA
Earnings before Interest, Taxes, Depreciation and Amortization
Adózás, kamatok és értékcsökkenési leírás előtti eredményt jelent.
A mutató eltünteni a cégek közötti eltérő adózásból, kamatfizetésből, beruházásból származó különbségeket.
EBITDA = net profit + interest + taxes – depreciation – amortization
EBIT = net profit + interest + taxes
Ezutóbbi a kamatok és az adózás előtti eredményt mutatja, míg az EBITDA figyelembe veszi az értékcsökkenési leírást is. Mindkét mutatót iparágon belüli összehasonlításra érdemes használni.
Sokszor szeretik az EBITDA-t hangsúlyozni, mert az szebb képet fest, ugyanis figyelmen kívül hagyja az értékcsökkenést ami a tőkeigényes iparágaknál jelentős lehet.
ROE
Return on Equity
adózott eredmény/átlagos saját tőke
Azt mutatja meg, hogy egységnyi saját tőkére vetítve mekkora volt a cég profitja százalékban kifejezve, azaz a tulajdonosi tőke megtérülése. A saját tőke a részvényesek befektetését tükrözi. Éves átlagot kell számolni, hiszen a mérleg mindig egy adott pillanatban mutatja csak meg a saját tőke állományt. A ROE mutatóval pedig az egész évet vizsgáljuk hiszen az adózott eredmény is 1 év alatt keletkezett ezért éves átlagot kell számolni a saját tőkére is.
Extrém magas ROE lehet buyback vagy alacsony saját tőke miatt is. Mindig kontextusban kell vizsgálni.
ROA
Return on Assets
adózott eredmény/átlagos eszközállomány
Az eszközarányos nyereséget mutatja. A ROE mutatóval szemben itt már nem csak a saját tőkére vetített profitot vizsgáljuk, hanem a teljes vállalati vagyonra. Azaz az eszközök segítségével mekkora eredményt tudott elérni a vállalat. Itt is egy évközi átlagot kell számolnunk az eszközállományra.
ROI
Return on Investments
befektetéseken elért eredmény/befektetések
A legritkábban használt mutató. A befektetések megtérülését vizsgáljuk, ami azt mutatja meg, hogy a társaság milyen hatékonyan kezeli a befektetéseit.
