John Davison Rockefeller (1839-1937) neve mára egybeforrt a vagyon és a hatalom fogalmával. A 19. század végén és a 20. század elején ő volt a világ leggazdagabb és egyik legbefolyásosabb embere.
Vagyona mai értéken számolva körülbelül 680 milliárd dollár körül alakulna, vagyis közel kétszer gazdagabb lenne, mint a jelenlegi éllovas Elon Musk. Rockefeller sok tekintetben ellentmondásos személyiség volt akinek élete egyszerre szólt önfegyelemről, kíméletlen üzleti húzásokról és filantrópiáról. Jelentős összeggel támogatta az orvostudományt és az Ivy League egyetemeket, valamint az ő finanszírozásában született meg a Chicagoi egyetem is. Élete során vagyonának kb. 60-70%-át jótékony, karitatív célokra fordította, ugyanakkor kegyetlen üzleti magatartásával szemrebbenés nélkül tette tönkre a versenytársait és gázolt át emberi életeken. Csendben, de könyörtelenül építette a birodalmát miközben a külvilág felé fegyelmezett, filantróp üzletember imázst alakított ki.
A Standard Oil felemelkedése, avagy totális kontroll és vertikális integráció
1870-ben megalapította a Standard Oil Companyt. Akkoriban még az olajipar rendkívül töredezett volt: kicsi finomítók és nagyon hullámzó minőség jellemezte. A Standard Oil kezdetben finomítóként működött, de Rockefeller gyorsan felismerte, hogy nem elég az olajat csak feldolgozni hanem a teljes vertikális integráció lesz a kulcs: azaz az egész ellátási láncot irányítani kell a kitermeléstől a szállítmányozáson és a finomításon át egészen az értékesítésig.
Elkezdte felvásárolni a kisebb finomítókat, vasúti társaságokat, tartálykocsikat és elosztóhálózatokat, sőt még hordógyárat is vásárolt. Gyakran agresszív és nyílt nyomásgyakorlással érte el az akvizíciókat. Ez a struktúra lehetővé tette számára a költségek feletti kontrollt, miközben teljesen kiszorította a versenytársait. Létrehozta a Standard Oil Trust-ot, egyfajta holding struktúrát amely lehetővé tette, hogy látszólag független cégek valójában Rockefeller irányítása alatt működjenek. Az 1880-as évekre a Standard Oil az amerikai olajfinomítás ~95%-át ellenőrizte. Ez a gazdasági hatalom és befolyás példa nélküli volt az amerikai történelemben. A nemzetközi piacokat is leuralta a Standard Oil és a világ legnagyobb multinacionális vállalata lett. Az olajárak stabilizálása és a szabványosítás miatt a fogyasztók kezdetben pozitívan ítélték meg, de a később elhíresült tisztességtelen üzleti gyakorlata miatt gyorsan megváltozott az emberek véleménye.
Monopólium, reform, szétdarabolás: a versenyjog születése
1890-ben létrejött az első amerikai versenyjogi szabályozás részben éppen a Standard Oil túlzott befolyása miatt. Mintegy 2 évtized jogi csatározás után 1911-ben az amerikai legfelsőbb bíróság kimondta: A Standard Oil tisztességtelen üzleti modellben működik ami torzítja a versenyt és ezáltal törvénytelen a létezése. Az ítélet nyomán 34 különálló vállalattá darabolták fel. Ezek közül sok ma is ismert piacvezető vállalat: Exxon Mobil, Chevron, Amoco stb. Ironikus módon a feldarabolást követően Rockefeller vagyona rohamos ütemben emelkedett mivel a részvények megtartásával a felosztott cégek részvény árfolyamai megsokszorozódtak az új piaci verseny miatt.
A Standard Oil nem csupán egy olajipari vállalat volt hanem: A modern nagyvállalatok működésének prototípusa, a versenyjogi szabályozás kiváltó oka és a globális terjeszkedés úttörője.
John D. Rockefeller és a Standard Oil története megtanította a világot arra, hogy a méret már önmagában versenyelőny és ha nincs megfelelő keretrendszer és szabályozói környezet akár rendszerkockázat is lehet, vagyis a folyamatos jogi kontroll elengedhetetlen. A nagyvállalatok alakítják a szabályokat és néha törvényeket is inspirálnak, de a hosszútávú túléléshez nem elég versenyt nyerni: szükséges a társadalmi legitimitás is.
A Rockefeller család ma is a világ legbefolyásosabb családjai közé tartozik.