Az 1998-as orosz pénzügyi válság, vagy rubelválság az orosz gazdaság rendszerváltás utáni egyik legsúlyosabb krízise volt. Nem csak Oroszországra, hanem a feltörekvő piacokba vetett globális bizalomra is csapást mért.
A Szovjetunió 1991-es felbomlása után Oroszország gyors gazdasági irányváltásba kezdett. Az addigi tervgazdaságot felváltotta a piacgazdaság, de a rosszul végrehajtott akciótervnek számos következménye volt:
1992 és 94 között a GDP arányos államadósság drasztikusan megemelkedett és a magas költségvetési deficit miatt a fiskális stimulusok is elmaradtak, mert az államnak nem volt mozgástere az élénkítésre. A jegybank már nem próbálta tovább védeni a rubelt így hiperinfláció alakult ki és 3 hét alatt több, mint 70%-kal csökkent az értéke az orosz fizetőeszköznek a dollárhoz képest. Az adósság-finanszírozás egyre nehezebbé volt és a GDP 7 év alatt (1991-98) 40%-kal csökkent.
- augusztus 17-én az orosz vezetés bejelentette, hogy nem tudja tovább törleszteni a rövid lejáratú adósságait. Sem a kamatot, sem a tőkét.,
Az infláció újra megugrott, mert hatalmas kínálat volt a rubelre, mindenki szabadulni akart tőle. Az import megdrágult, a GDP tovább csökkent és a rövidlejáratú kötvények elértéktelenedtek. Átfogó bankrendszeri krízis helyzet alakult ki és számos pénzintézet csődöt jelentett. A reálbérek zuhantak és a drága import miatt kialakuló áruhiány nyomán felütött pánikvásárlások tovább gerjesztették az inflációt. A társadalmi elégedetlenség nőtt, sok helyen sztrájkok és zavargások törtek ki.
A rubel gyengülése viszont támogatta az exportot és az 1999-től kezdődő olajár-emelkedés növelte az állami bevételeket. Abban az évben a GDP már 5%-kal növekedett, noha alacsony bázisról tette ezt.
Az egyik fő tanulsága az orosz pénzügyi válságnak, hogy a saját devizában denominált rövid lejáratú adósságok is komoly veszélyforrások tudnak lenni noha ezt technikailag ki tudja fizetni az ország. Viszont devizatartalékok hiányában elszálló inflációt fog okozni, ha a gazdaság nem tudja önmagában kitermelni a terheket. A valuta és bankválság gyakran kéz a kézben jár.
Az IMF itt is közbelépett és több milliárd dolláros hitelkeretet biztosított, valamint több nemzetközi egyeztetésre is sor került, hogy elkerülhető legyen a fejlődő piaci láncreakció. Oroszország viszont a válság bejelentésekor részben elállt az IMF-ek kötött gazdasági dealek betartásától ami általános bizalomvesztést okozott.