A Federal Reserve System-et azaz a FED-et 1913-ban alapították és az amerikai jegybank szerepét tölti be.
Egy 7 tagú vezetőtestület irányítja és a jelenlegi elnöke Jerome Powell. Független intézmény, nem tartozik a kormány fennhatósága alá, ugyanakkor ez csak féligazság tekintve, hogy az amerikai elnök (a kongresszus jóváhagyásával) nevezi ki a FED elnökét és vezetőtestületi tagjait is.
12 regionális jegybankból áll amik az USA különböző területein működnek (pl. New York, San Francisco, Chicago, Dallas stb.)
Ezek valójában félig magán-, félig közintézmények
A FOMC (Federal Open Market Committee) határozza meg az irányadó kamatot és a monetáris politikát.
Az FOMC állandó tagjai a 7 vezető testületi tag + a New York-i jegybank elnöke és ezenkívül még rotációs rendszerben 4 regionális jegybankelnök akik viszont adott időközönként cserélődnek.
A FOMO (Federal Open Market Operations) végrehajtása kizárólag a New York-i FED hatásköre.
Ő hajtja végre a kamatpolitika gyakorlati részét, vagyis az állampapír tranzakciókat amik révén közvetlenül befolyásolja a kamatlábakat, a likviditást és a pénz mennyiségét a gazdaságban. Emellett a New York-i FED működteti az USA devizatartalék-kezelését és nemzetközi devizapiaci műveleteket is végez, illetve állandó döntéshozó a FOMC-ben.
A FED 7 vezető testületi tagjának mandátuma 14 évre szól. Azért ilyen hosszú az ő megbízatásuk, hogy függetlenek tudjanak maradni a rövid távú politikai nyomástól.
A Chairman-t azaz a FED elnökét a 7 vezetőtestületi tag közül választják és az ő mandátuma elnökként 4 évre szól, az alelnöknek szintén. A regionális jegybank elnökök mandátuma 5 év akiket az adott régiós jegybank igazgatótanácsa választ ki, de a FED 7 vezetőtestületi tagja hagyja jóvá.
A FED feladatai:
A kamatpolitika és a pénzkínálat irányítása, felügyelete, szabályozása
A világon egyedi módon úgynevezett dupla mandátum rendszerben működik és az árstabilitás mellett, a teljes foglalkoztatottság is a FED feladataihoz tartozik.
A FED egy szövetségi rendszer, 12 regionális jegybankkal. Ezek részben privát tulajdonban lévő intézmények, mivel a kereskedelmi tagbankok tulajdonrészt birtokolnak bennük, viszont nincsen szavazati joguk, tehát nincs közvetlen befolyásuk a monetáris politikára.
A tagbankoknak, ha beakarnak lépni a rendszerbe kötelezően részesedést, azaz részvényt kell vásárolniuk az illetékes regionális jegybankban. A bank az alaptőkéjének 6%-át jegyzi le a regionális FED-nél ami nem választható opció, hanem törvényi kötelezettség. Ezek nem sima részvények, ugyanis nem biztosítanak szavazati jogot és nem is ruházhatóak át, ugyanakkor éves osztalék jár érte.
A osztalék mértéke rögzített ami a lejegyzett tőke 6%-a. Tehát a bank a saját tőkéjének a 6%-ának a 6%-át fogja kapni évente osztalékként. Pl. Ha egy banknak van 1 milliárd dollár saját tőkéje, akkor 60 millió dollárt köteles lejegyezni a FED-nél aminek a 6%-át, vagyis 3 millió 600 ezer dollár osztalékot fog kapni évente fixen. Ez kis és nagybank esetén eltér.
Ha a bank teljes eszközállománya (nem saját tőkéje) 10 milliárd dollár alatt van akkor a fix 6%-os osztalékot fogja kapni, ha 10 milliárd dollár felett akkor a 10 éves amerikai államkötvény hozamával megegyező mértékű lesz az osztalék amely általában alacsonyabb, mint 6%.
Egy állami banknak azért éri meg csatlakozni a rendszerhez, mert így hozzáférést kap a FED szolgáltatásaihoz (pl. elszámolási és fizetési rendszerek, csekk-klíring, Fedwire stb.). Ezenfelül bizalmi előnyt jelent az ügyfelek szemében, ha egy bank FED tagbank, valamint közvetlen hitelfelvételi lehetőséget is kap a jegybanktól a „discount window”-n keresztül.
A Nemzeti bankoknak kötelezően csatlakozniuk kell a FED rendszerébe, míg a State bankoknak (állami bankok) ez opcionális választás.
A kettő között az a különbség, hogy a Nemzeti Bankok engedélyét az OCC (Office of the Comptroller of the Currency) szövetségi szerv adja ki, míg az State bankoknak az adott állam bankfelügyeleti hivatala és az adott állam banktörvényei szerint működik.
A Nemzeti bankok az OCC, FED és az FDIC (Federal Deposit Insurance Corporation) felügyelete alá is tartoznak, míg a State bankot elsősorban csak az adott állami felügyelő szerv felügyeli, ha nem csatlakoztak a FED-hez és/vagy az FDIC-hez.
A FED működése független, ugyanakkor évente elszámolással tartozik a kongresszusnak.
Mivel az amerikai gazdaság és tőkepiac a legnagyobb a világon így a FED a világ egyik legfontosabb intézménye. Intézkedései hatással vannak a globális tőke és árupiacokra is egyaránt. A feltörekvő gazdaságok pénzügyi stabilitása is nagyban függ az aktuális amerikai monetáris iránytól. Egyetlen más jegybank sem rendelkezik ekkora globális súllyal.
Kelt: 2025.04.18.