Az AI és annak közvetlen és közvetett hatásai a munkaerőpiacra már mindennapos téma lett. Az optimisták úgy gondolják, hogy hatékonyság javulást fog hozni és nem elveszi az emberek munkáját hanem skálázza. Szoktak érvelni emellett azzal a ténnyel is, hogy eddig az összes technológia áttörés ugyan átalakította a munkaerőpiacot, de végső soron mindig több munkahelyet teremtett és csak hatékonyabb lett tőle a gazdaság.
Ezzel szemben a pesszimisták azt mondják, hogy 2030-ra a fehérgalléros munkahelyek javarésze már nem fog humán erőforrást igényelni és értelemszerűen a junior munkavállalók vannak a legsérülékenyebb helyzetben ami közvetlen gazdasági és közvetett társadalmi és demográfiai problémákat helyez kilátásba.
Új ipari korszak vagy digitális hűbér? Tömeges jólét vagy új típusú függőség? Termelékenységi boom vagy disztópia? Ki nyer, ki veszít?
Ezeknek és megannyi más kérdésnek próbálok meg utána járni.
Kezdjük az elején. Hogyan működik az AI?
Legrövidebben: minden egyes lépésben megjósolja a lehetséges következő szót a korábbi szöveg alapján.
A tudás nem táblázatokban van, hanem számtalan apró mintázat formájában a modell paramétereiben.
A kulcsmechanizmus az úgynevezett attention, vagyis a figyelem:
A modell minden pozícióban kiszámolja mely korábbi szavak fontosak a következő kérdéshez. Ez nem szabályalapú emlékezés, hanem valószínűségi számítás.
Minden egyes téves becslés után a modell visszaterjesztéssel módosítja a súlyozásait, hogy legközelebb közelebb legyen a helyes eloszláshoz, így tanul.
Sok milliárd ilyen frissítés után a paraméterekben reprezentációk alakulnak ki: a nyelv, a tények és a fogalmak mintázatai amellyel pontosabb válaszokat fog tudni adni.
Nagyon fontos a jó promptolás, mert amit nem kap meg a felhasználótól a kontextusban és még nincs benne a saját belső paramétereiben sem, vagyis nincs megtanulva arra kitalálhat válaszokat. Ezt nevezzük hallucinációnak.
Ilyenkor szokott butaságokat írni amik nem feltétlenül fedik a valóságot. De ha ezekután a felhasználó felhívja a modell figyelmét arra, hogy tévedett akkor kijavítja, elmenti a paraméterekben és legközelebb ezt a fajta hibát már nem fogja elkövetni.
A modellek egyre több paraméterrel működnek, így egyre kevesebb hibát vétenek, de a hibákra nem csak a paraméterszám van hatással. Nagyon fontos az adatmínőség, a tanítási eljárás és az architektúra is.
Egy mérnöki nézőpont – Geoffrey Hinton
Hinton a II. világháború után, 1947-ben született Londonban. Kísérleti pszichológiából és mesterséges intelligenciából szerzett diplomát a 70-es években.
Az „AI keresztapjaként” is emlegetik ugyanis ő volt a deep learning (mély tanulás) egyik megteremtője. 2024-ben Nobel-díjat is kapott.
Hinton 2013-tól egy felvásárlást követően a Google-nél dolgozott, mint vezető fejlesztő. 2023-as távozása nagy port kavart fejlesztői berkekben, mert nagyon kritikusan fogalmazott a technológiai iránnyal kapcsolatban.
Hinton szerint annak ellenére, hogy naponta kismillió cikk születik az AI-ról mégis underhyped. Az emberek és a széles közvélemény nem érti, hogy valójában mekkora jelentősége lesz a mindennapjaikra nézve aminek az első jeleit már láthatjuk a junior munkaerőpiaci adatokból.
Hinton szerint nem csak a munkaerőpiac fog teljes átalakuláson keresztül menni, hanem a teljes emberi civilizáció. A várhatóan 2029-ben debütáló AGI (Artificial General Intelligence) szerinte minden szempontból – ami kognitív funkció – jobb lesz, mint egy ember.
Hinton az erősebb kormányzati és szabályozói beavatkozást sürgeti és véleménye szerint nemzetközi kooperáció kellene a versenyfutás helyett. 2023 óta számos rendezvényen és interjúban beszélt már aggályairól és javasolt konkrét lépéseket, mint a kiberbiztonság-kutatás és az auditálhatóság fejlesztése.
Egy közgazdász meglátásai – Yanis Varoufakis
Yanis Varoufakis Görög közgazdász és politikus 1961-ben született Athénban. Egyetemi tanulmányait Angliában végezte ahol közgazdaságtant tanult, majd doktori fokozatot szerzett.
A 80-as évek végétől Varoufakis a játékelmélet, a makrogazdasági egyensúlytalanságok, valamint az euróövezet intézményrendszerének kritikusa. Több kontinensen is végzett oktató és kutató munkákat.
Kevesen tudják, de 2012-2013 táján Varoufakis a Valve (Steam) közgazdásza volt ahol a platform és a játékok piacait és ösztönzőrendszereit elemezte.
2015-ben a Görög adósságválság frontvonalán Görögország pénzügyminiszere volt ahol az adósságpálya átalakítását és a megszorítások enyhítését szorgalmazta. A 2015 júliusi népszavazás után stratégiai nézetkülönbségekre hivatkozva lemondott.
Varoufakis szerint nem csak az AI-forradalom zajlik, hanem a technofeudalizmus. Szerinte a Big Tech új „felhő tőkéje” (cloud capital) nem egyszerűen egy hatékonyabb kapitalizmus alapja hanem a rendi logikájú járadékszedés felé tolja a rendszert.
Ahogy fogalmazott: „A kapitalizmust a profit és a növekedés hajtja, a feudalizmust a járadék. Ma a felhő-tőke digitális hűbérbirtokokat hoz létre és a társadalomból történő vagyonkivonás fő eszköze a járadék.”
A különféle előfizetéses AI modellek (pl. ChatGPT) használata mellőzhetetlen lesz és már sok munkakörben jelenleg is az. Ha nem használod végzetes csorbát szenvedhet a versenyképességed, mint egyéni, mint vállalati szinten. Ezért kényszer alatt van és lesz minden gazdasági szereplő, hogy használja az AI-t ezáltal előfizessen (járadék).
Varoufakis szerint a „felhő-jobbágyok” azaz a felhasználók tevékenysége a platformon keresztül implicit profitot és tőkét termel az adott modellt működtető entitásnak. Ezek a modellek folyamatosan gyűjtik és elemzik az adatokat a felhasználókról és a mai világban, mint tudjuk az adat=hatalom.
Varoufakis szerint az ezen externáliákból származó profitot az emberek és az emberiség javára kell fordítani alap-osztalék formájában.
A Big Tech részvénykibocsátási kötelezettségét szorgalmazza egy közösségi vagyonalap javára amely osztalékot fizetne mindenkinek, hiszen a modellekhez szükséges adatok a közjavakból is jönnek.
Varoufakis nem az AI képességeit és használhatóságát vitatja hanem azt, hogy kinek a kezében koncentrálódik a hatalom. Szerinte az AI a jelenlegi intézményi és szabályozói környezetben fenntarthatatlan lesz 4-5 éven belül, mert hatalmas munkaerőpiaci feszültséget és politikai/geopolitikai kockázatokat növel.
Mit tehetünk mi, átlagemberek?
Egyre több szektorba és pozícióba jelenik meg az AI ami már most hatással van a junior munkaerő piacra. Egy senior portfólió-menedzser mondta, hogy amíg azelőtt volt 3-4 junior elemző kolléga akiknek delegálta például a különféle vállalatelemzéssel kapcsolatos feladatokat addig ezt ma már ő maga is eltudja végezni hiszen csak beírja a ChatGPT-be és íme megszűnt 4 munkahely. És ez egy cég.
Mi lesz a még fejlettebb modellek esetén és mi lesz, ha szinte már minden fehérgalléros vállalat integrálja? Javuló termelékenység miközben a munkanélküliség az egekben. Ez paradoxnak hangozhat pedig csak annyi történt, hogy lecserélték az embert valami jobbra. Nem túl vonzó kilátások emberi szemszögből..
Egy szó, mint száz: ne versenyezz az AI-jal – működj együtt vele. Tedd a napi munkád AI kompatibilissé. Automatizáld amit csak lehet, hogy hatékonyabb legyél.
Végezz tanfolyamo(ka)t ahol megtanulod, hogy hogyan lehet hatékonyan használni a nagy nyelvi modelleket.
Képezd az emberi skilljeidet pl.: tárgyalás technika, kreatív folyamatok.
Legyen egy second-income opciód és tarts minimum 3-6 havi megélhetésre elegendő készpénz tartalékot.
Az ember-közeli, bizalmi pozíciók egy ideig biztosan védettebbek lesznek (pl. egészségügy, oktatás, tanácsadás stb.) Illetve a kékgalléros munkakörök javarésze a hardverigény miatt még egy jó darabig biztosan nem kerülnek robotizálásra.
Végső soron nem az nyer aki jobb tud lenni a gépnél. Ezt meg se próbáld, ez a hajó rég elment. Az marad életben aki hatékonyan a szolgálatába tudja állítani a technológiát. Legyél AI-komplementer és építs szakmai és pénzügyi puffert magadnak. A következő 2 évet szánd arra, hogy új skill(eke)t sajátíts el és megerősítsd a tartalékaid.
Az AI is, mint az anyatermészet a gyengékre csap le először. Azokra akik nincsenek felkészülve. Az emberiség az idők alatt megszelidítette a természeti erőforrásokat és a saját szolgálatába állította. Az egyén szintjén nekünk is ezt kell tennünk az AI-jal.
Kelt: 2025.08.13.