A világpiac zuhan, a retorika szárnyal, közben a világgazdaság megpróbál úgy tenni, mintha ez csak egy újabb pénteki hír lenne avagy: így robban be a gazdasági hidegháború 2.0.
Történt ugyanis tegnapelőtt, (október 9-én csütörtökön) magyar idő szerint hajnali 4 óra magasságában, hogy Kína bejelentette, hogy korlátozza a ritka földfémek exportját.
Pontosabban: „A kormány új engedélyeztetési eljárás alá vonja ezen nyersanyagok kivitelét nemzetbiztonsági megfontolásokból„.
Erre érkezett tegnap (október 10-én pénteken) magyar idő szerint este 11:24-kor a Trumpi kurzus válasza. Az amerikai elnök úgy fogalmazott: „A Kína elleni 100%-os vám bevezetését mérlegelem minden importtermékre, mert elegünk van az egyenlőtlen játékszabályokból.„
A hír természetesen egyből felrobbantotta a piacokat és a nagy amerikai határidős indexek 3%-ot estek alig 20 perc alatt.
Az egyik fél elzárta a csapot, a másik ezért rágyújtotta a házat.
A VIX (félelemindex) 30%-kal megugrott, az arany és a dollár meredeken erősödni kezdett miközben az indexek és a Bitcoin zuhantak.
A Kínai korlátozás egyértelműen nem logisztikai intézkedés – sokkal inkább egy gazdasági hadüzenet.
A világ teljes ritkaföldfém-kitermelésének több, mint a 70%-a kínai ellenőrzés alá tartozik.
A chipgyártás, az elektromos autók, az akkumulátoripar és a hadiipar mind-mind ezekre az anyagokra épül.
Peking tehát egyértelműen válaszolt az amerikai chip és technológiai tilalmakra. Megmutatja, hogy a nyugati technológiai fölény azokon az alapanyagokon nyugszik amik tőle jönnek – más szóval: ha a nyugat nem ad technológiát, mi nem adunk nyersanyagot.
Az ázsiai piacok is megrendültek és szintén 3-4%-ot estek a vezető indexek.
A Trumpi logika ugyanakkor nagyon egyszerű: Kína rossz, vám jó!
A valóság azonban, mint mindig jóval árnyaltabb: A vámoknak inflatorikus hatása van ami közvetlenül azt jelenti, hogy a vállalatok költségei nőnek, közvetetten viszont azt, hogy a fogyasztó állja a végső cechet.
Az amerikai FED amely már épp kamatvágásra készülődött, most hirtelen inflációs lavinával nézhet szembe – a vámpolitika árát ugyanis az amerikai fogyasztók fogják megfizetni.
Az amerikai techszektor dupla K.O.-t kapott: egyszer a kínai nyersanyaghiánytól, másodszor a saját kormánya vámháborújától.
Ritkaföldfémek kitekintő:
Gallium:
Kis mennyiségben használva kritikus félvezető adalék a magas elektronmobilitás és a jó hőstabilitás miatt.
Felhasználása: GaAs / GaN félvezetők → RF erősítők (5G, radar), LED-ek, power elektronikák (GaN tranzisztorok hatékonyak nagyfrekvenciás/kapcsoló áramkörökben).
Germánium:
Szintén félvezető technológiákhoz használják. Optikai szálaknál fotodetektorokban, infravörös optikában és szintén élvezető adalékként bizonyos speciális chipekben.
Lítium:
Ez az anyagok biztos sokaknak ismerős már, az akkumulátorok kapcsán szokták emlegetni. Az energiatárolási technológiákban játszik kritikus szerepet.
Nikkel:
Szintén az akkumulátor technológiákhoz használják a jó elektrokémiai tulajdonságai miatt. Ezenfelül a különféle rozsdamentes acélötvözeteknek is esszenciális összetevője.
Grafit:
A grafitot is a jó vezetőképessége miatt használják különösen anódanyagokhoz a lítium-ion akkumulátorokban.
Ezeken felül még a Cobalt, Platina és a Grafén anyagokat szokták még említeni.
Világgazdaság.exe nem válaszol
A két bejelentés másfél nap különbséggel új szintre emelte az USA-Kína gazdasági háborút. A ritkaföldfémek korlátozása és az amerikai vámpolitika együtt a globális gazdaság idegrendszerét bénítják meg. A teljes chipipar, az autógyártás, a zöldenergia és a hadiipar is mind a Kína és Amerika viszonytól függ.
Hatalmas sérülékenység ez a világ számára: A két legnagyobb szereplő térdre kényszerítheti a rendszert.
Miért most? Miért így?
Kína régóta belső válságban van: lassuló növekedés a vámok és a szankciók miatt, ingatlanpiaci összeomlás és növekvő munkanélküliség. A fiatalok körében már tartósan 20% feletti a munkanélküliség és egyre több diplomás nem talál munkát ami politikai kockázattá válhat a kivándorlás perspektíváján is.
Eközben a helyi kínai önkormányzatok rekord adósságot halmoztak fel különböző infrastruktúra fejlesztésekre, de ezen projektek többsége nem termel közvetlenül bevételt, viszont a kamatokat akkor is fizetni kell. Egyes becslések szerint a helyi önkormányzatok össz-adóssága meghaladja a GDP 90%-át. A kínai vezetés ugyanakkor nem akar átfogó, központi mentőcsomagot biztosítani az önkormányzatok megsegítésére, mert az veszélyezetné a jüan stabilitását és felgyorsíthatja a külföldi tőkekiáramlást.
Továbbá az amerikai szankciók miatt Kína nem fér hozzá a csúcstechnológiás chipekhez ami miatt Peking stratégiai önellátásra váltott és állami forrásokat biztosított a chipgyártás és energia tárolás technológiájának fejlesztésére.
Eközben amerikában kb. 1 év múlva (2026 novemberében) időközi választások lesznek amiért már most el kell kezdeni kampányolni. Ilyenkor a választók a teljes Képviselőházat és a Szenátus egyharmadát újítják meg.
Ez azért fontos Trump szempontjából, mert ha a republikánusok elveszítik a Kongresszusi többséget akkor Trump törvényhozási ereje drámaian megcsappan. Ezért a retorika kulcsfontosságú és a Kína, mint legnagyobb rivális elleni intézkedések mindig jól mutatnak a TV-ben egy kis „az amerikai érdekek a legfontosabbak” retorikával megspékelve.
A világgazdasági sakktáblán most nem a dollárral és az arannyal játszanak, hanem nyersanyaggal és vámokkal.
Kína a világgazdaság alapjait képező ritkaföldfémek exportkorlátozásával míg az USA vámháborúval próbálja az akaratát érvényesíteni.
A ritkaföldfémek korlátozása újfent rávilágított a modern világunk törékenységére, Trump vámjai pedig, hogy a politika bármire hajlandó egy jó kampányszlogenért.
Kína belső válságai, az USA politikai játszmái, és a világgazdaság kényszerű alkalmazkodása mind ugyanarra a következtetésre mutatnak: A következő évtized jó eséllyel nem a globalizáció és az összefogások hanem az autarkia és az egymástól való függőségek megszüntetésének évtizede lesz.
Kína előnyös helyzetben van, ahogy mondani szokás: „a jövő gazdasági hatalma nem az lesz aki uralja a piacot, hanem aki birtokolja az alapanyagot amire a piac maga épül.”
A jövő már elkezdődött csak valaki elfelejtette bedugni a konnektorba..