A BlackRock-ot (eredetileg: Blackstone Financial Management) 1988-ban Laurence Dougles Fink alapította. Larry egy középosztálybeli zsidó családba született 1952-ben. Apjának cipőboltja volt, anyja angoltanárként dolgozott. 1974-ben politika-tudományból alapfokú diplomát szerzett majd 1976-ban ingatlanfinanszírozás szakterületen szerzett MBA diplomát. Ekkor kezdett érdeklődni a pénzügyi modellezés és a piacok működése iránt. 1976-ban kezd a First Boston befektetési banknál dolgozni. A kötvénypiac fejlesztése és modellezése volt a fő feladata és segített megalapítani az első kötvényalapú értékpapírosítási részleget (2008 khmm).
1986-ban a Larry által vezetett részleg 100 millió dolláros veszteséget szenvedett el egy teljesen hibás kamatpozíció miatt. Bár nem rúgták ki azonnal, de ez a kudarc mély nyomot hagyott benne és a cégen belüli megítélése is megrogyott. Később ez a nagy hatású negatív élmény ösztönözte, hogy a teljeskörű kockázatkezelés mindig elsődleges prioritást élvezzen.
A hatalmas kudarc ellenére Larry hírneve a kötvénypiacon még mindig erős volt ami annak köszönhető, hogy a veszteség nem szakmai inkompetenciából hanem egy hibás kamatvárakozásból fakadt és abból, hogy az akkori modellek még nem voltak felkészülve a váratlan jegybanki intervenciókra. Tehát a veszteség inkább még a rendszer „gyerekbetegségeiből”, mint sem a technikai felkészületlenségből eredt.
Tapasztalatai révén 1987-ben kapcsolatba került Stephen Schwarzman-nal a Blackstone Group társalapítójával aki bővíteni szerette volna a Blackstone portfólióját. Meglátta Larry-ben a potenciált egy teljesen újfajta, főleg kockázatkezelésre fókuszáló vagyonkezelő vállalat megalapításához.
2 évvel a 100 millió dolláros fiaskó után nyilvánválóvá vált Larry számára, hogy sem az ambícióit, sem az elképzeléseit nem fogja tudni már megvalósítani a First Boston égisze alatt, ezért úgy döntött, hogy itt az ideje a változásnak. Felmondott a Bostonnál és 1988-ban a Blackstone Group támogatásával megalapította a Blackstone Financial Management-et. A Blackstone group 200 millió dollárt fektetett be és a létrejött vállalat fő profilja a kötvénykezelés és kockázatelemzés volt főleg intézményi ügyfelek részére. Larry és Schwarzman kapcsolata üzleti érdekek mentén indult, de a hosszútávú vízióik eltértek egymástól. Emiatt a surlódás miatt 1992 és 94 között Larryék fokozatosan kivásárolták a Blackstone tulajdonrészét és ’94 végére sikerült teljesen függetlenné válniuk.
Ekkor nevezték át a vállalatot BlackRock-ra.
1995-től nagy hangsúlyt fektettek az intézményi ügyfélbázis növelésére. 1999-ben a BlackRock tőzsdére lépett és jelentős tőkét sikerült bevonnia amit további terjeszkedésre fordítottak.
2006-ban egy stratégiai fúzió révén megszerezték a Merrill Lynch vagyonkezelői üzletágát és 2009-ben a válság közepette felvásárolták a bajba jutott Barclays PLC befektetési üzletágát is ezzel megszerezve az iShares ETF-családot (az iShares volt akkor is és ma is a világ egyik legnagyobb ETF-családja).
Ennek köszönhetően a BlackRock lett a világ legnagyobb ETF szolgáltatója.
A 2008-as válság után több kormányzati szerv és a legnagyobb jegybankok (FED, ECB) is felkérték az eszközök és a válság kezelésére. Reputációjuk megerősödött és megkerülhetetlen szereplőkké váltak a pénzügyi szektorban.
2015-ben megjelentek az első ESG alapjaik ami kapcsán több kritika is érte a vállalatot a valódi elköteleződés hiánya miatt. A BlackRock a világ legnagyobb befektetője több száz olyan globális vállalatban amelyek fosszilis energiahordozókkal foglalkoznak. Emiatt az a kritika érte őket, hogy csak a szavak szintjén próbálnak zöldek lenni, de tetteikben a teljes ellentétét csinálják és csak nyerészkedni akarnak az ESG narratíván.
Mára a BlackRock vagyonkezelési gigász közel 12 billió, azaz 12 ezer milliárd dollárnyi vagyont kezel. Ez a 12 után 12db nullát jelent: 12 000 000 000 000 dollár. Felfoghatatlan összeg, a 2024-es amerikai GDP 40%-a és a teljes Európai Unió GDP-jének kb. 2/3-a. Globálisan több, mint 100 országban van jelen és állandó tanácsadója kormányzatoknak és jegybankoknak.
A BlackRock állami és jegybanki együttműködései
A BlackRock az elmúlt kb. 2 évtizedben mélyen beágyazódott a kormányok és a nagyobb jegybankok döntéshozatalába – különösen válsághelyzetekben. Újabban már nem kizárólag csak tanácsadóként, hanem végrehajtóként is megjelent.
A 2008-as válságban a BlackRock megkerülhetetlenné vált. A FED és az amerikai pénzügyminisztérium is megbízta, hogy kezelje a csődbe ment pénzintézetek eszközeit (pl Lehmann, AIG). Olyan eszközportfóliókat vett gondozásba amelyeket akkor és ott a válság közepette senki más nem tudott, vagy egyszerűen nem mert értékelni – CDO-k, MBS-ek és még egy raklapnyi pénzügyi „kreativitás”, amiből a válság előtti években a Wall Streeten szinte művészeti installációkat építettek, csak épp atombombák voltak, nem szobrok. Végül ezen, sokszor teljesen átláthatatlan és nem ritkán a végtelenségig bonyolított struktúrájú temérdek pénzügyi nonszensz kezelését és értékelését a BlackRock vállalta el.
A BlackRock ezáltal felépítette azt a bizalmat, hogy válságkezelésben és restrukturálásban is lehet rájuk számítani. 2020-ban érkezett egy újabb jegybanki megkeresés a FED-től ami már sokkal komolyabb pénzügyi és piacokra való hatást jelentett. A COVID-ra válaszul bemondott „végtelen” pénzt aminek keretein belül a FED havi 120 milliárd dollár kötvényvásárlási programot hirdetett egy az egyben a BlackRock-ra bízták. A FED adta a pénzt, a BlackRock befektette. Ez a program összesen több száz milliárd dollárnyi kötvény vásárlást jelentett a másodlagos piacról – ideértve a BlackRock saját ETF-jeit is. Bár jogilag és látszólag számos elkülönített, egymástól független entitáson keresztül történt a tranzakciók lebonyolítása, a potenciális összeférhetetlenség tényét többen is bírálták, miszerint a BlackRock a saját érdekei mentén fektette be a jegybanki forrásokat.
A FED-en túl az ECB és a BoE is többször alkalmazta a BlackRock szolgáltatásait a különböző monetáris intézkedések kockázatainak beárazása terén. De ezenkívül több válság sújtotta európai állam (pl Írország és Görögország) esetében is a BlackRock segített a bankrendszerek auditálásában és eszközértékelésében.
A BlackRock-ot számos kritika éri az összeférhetetlenség, a transzparencia hiánya és a reputációs előny miatt, ami torzítja a versenyt a pénzügyi szektorban. Az úgynevezett demokratikus deficit miszerint a BlackRock nem egy választott szereplő mégis közvetlen és közvetett hatása is van a monetáris és fiskális politikára is folyamatos vita tárgyát képezi.
A passzív hatalom
A BlackRock teljes eszközállományának nagyrésze különböző ETF-ekben és indexalapokban van. Ezek passzív alapok. Ha például az S&P500 ETF-et megvásárolja egy befektető akkor automatikusan tulajdonossá válik a benne szereplő 500 legnagyobb amerikai vállalatban.
A BlackRock ezen termékek legnagyobb kezelője. Az ETF-eken keresztül óriási részesedést birtokol a világ legnagyobb vállalataiban.
Jellemzően 5-10% közötti tulajdonrészük van a globális gigászokban, pl:
Apple ~6%
Microsoft ~7%
Amazon ~5%
Google ~5%
Meta ~6% stb.
Ezenfelül a legnagyobb energia és gyógyszeripari cégekben is hasonló mértékű tulajdonhányaddal rendelkeznek pl ExxonMobile, Pfizer, Johnson & Johnson stb. és ugyanez igaz szinte kivétel nélkül az összes európai és ázsiai nagyvállalatra is. Általában a BlackRock a legnagyobb egyedüli tulajdonos ezekben az óriásokban.
A BlackRock ($12T AUM) mellett a Vanguard ($9T AUM) és a State Street ($4.5T AUM) a legnagyobb globális vagyonkezelési entitások (AUM = Asset Under Management = Kezelt vagyon). Ők a befektetési világ legbefolyásosabb triumvirátusa. Gyakran mindhárom tulajdonosa ugyanannak a vállalatnak. Ez a rendkívül koncentrált tulajdonosi struktúra több versenyjogi kérdést is felvet.
Ez a 3 óriás egymásnak is oda-vissza a legnagyobb tulajdonosai miközben szintén legnagyobb részvényesek a világ legnagyobb vállalataiban is. Hárman együtt kb. 25 billió dollárnyi vagyon felett diszponálnak ami már több, mint a teljes Európai Unió ~19 billió dolláros GDP-je és nagyon közel van a ~29 billió dolláros teljes amerikai GDP-hez is. Ez a struktúra egy nagyon zárt és szűk tulajdonosi hálót eredményez. Kollektív befolyásuk az egész pénzügyi ökoszisztémára kiterjed és hatással vannak a globális folyamatokra.
Fontos, hogy ez a vagyon nem az alapkezelők sajátja, hanem világszerte több millió kis- és nagybefektető, intézményi és banki ügyfél együtt dobta össze ami ezen hatalmas entitásoknál koncentrálódik. A hatalom onnan ered, hogy bár ez nem a saját vagyonuk és ugyanúgy elszámolási kötelezettségük van a befektetőik felé, mint bármely más pénzügyi vagy befektetési szolgáltatónak, de az ezzel járó szavazati jogot és döntéshozatali hatalmat mindig az alapkezelő gyakorolja. Ebből kifolyólag a demokratikus deficit itt is felmerül miszerint ezeknek a hatalmas vagyonkezelőknek a befektetői nem szavazhatnak, mert az ETF és a különböző befektetések után járó szavazati jog mindig az alapkezelőnél van.
A triumvirátus a világ összes részvényének kb. a 25%-át birtokolja és több ezer nagyvállalati igazgatótanácsban rendelkeznek szavazati joggal. Noha látszólag nem avatkoznak bele aktívan a folyamatokba mégis hatással lehetnek és vannak a vállalatok működésére a méretükből fakadóan.
ALADDIN – A BlackRock mögötti láthatatlan erő
Az ALADDIN (Asset, Liability, Debt and Derivative Investment Network) egy teljeskörű portfóliókezelési és kockázatelemző rendszer amelyet a BlackRock saját fejlesztésben hozott létre a ’90-es években. Mára már világszinten használt pénzügyi technológiai infrastruktúrává nőtte ki magát.
Az ALADDIN egyetlen platformon egyesíti a:
Portfólióallokációs és kockázatelemzői folyamatokat valós időben,
Eszközosztályok közötti koordinációt,
Piaci kockázat szimulációját és stresszkezelést,
Tranzakciók lebonyolítását és nyomom követését,
Eszközárazásokat és fedezeti stratégiákat
Ezen szolgáltatásokon felül az ALADDIN algoritmusai több, mint 250 ezer tranzakciót bonyolítanak naponta (180-at percenként), ami a teljes globális intézményi eszközkezelés kb. 10%-a. Ez brutálisan nagy arány ami egyetlen entitásnál koncentrálódik.
A BlackRock minden döntését az ALADDIN elemzi és több ezer intézményi ügyfél és pénzintézet is erre támaszkodik. Világszerte több, mint 20 billió dollárnyi vagyont kezelnek az ALADDIN-on keresztül. Az ALADDIN ügyfelei közé tartozik számos nagyvállalati óriás, mint az:
Allianz
Deutsche Bank
UBS
PIMCO – egyik legnagyobb kötvénykezelő
JPMorgan
Apple
Microsoft stb.
Számos állami és jegybanki szereplő is aktívan használja:
A FED és az ECB számos válságkezelési helyzetben használta már az ALADDIN-t. A Svájci nemzeti bank és a Japán nyugdíjalap is az ALADDIN szolgáltatásaira támaszkodik a befektetéseikben.
Az ALADDIN egy zárt és saját fejlesztésű operációs rendszer a globális pénzügyekhez így nincs nyilvános betekintés abba, hogy hogyan működik pontosan. Ez olyan aggodalmakat kelt, minthogy a globális kockázatkezelés túlnyomó része egy kézben koncentrálódik és a nagy szereplők ugyanazokat a modelleket és sémákat használják. Az ALADDIN mára megkerülhetetlen szereplő lett a túlzott technológiai függőség miatt. Jelenleg túlzás nélkül kijelenthető, hogy ha az ALADDIN leállna a fél világ pénzügyi rendszere azonnal megbénulna ami rendkívüli sérülékenységet és kitettséget jelent egyetlen vállalat, a BlackRock irányába. Az ALADDIN az egyik legnagyobb adatbázis a világon a valós idejű globális pénzügyi eszközallokációkról, hozamokról és kockázatokról.
Szabványosítja a befektetéseket és koncentrálja a hatalmat. Az ALADDIN költségei nem nyilvánosak, mert a BlackRock minden ügyféllel egyedi megállapodást köt, ugyanakkor belsős információk szerint ez általában 5-20 millió dollár közötti egyszeri induló költség és éves 500 ezer – 2 millió dollár licenszdíj körül alakul.
A BlackRock-ot és rajta keresztül az ALADDIN-t hosszú évek óta számos kritika éri, de jogi és szabályozói lépések még nem történtek arra vonatkozóan, hogy csökkentsék a befolyását.
Érdekesség:
Jelenleg a BlackRock-nál dolgozik több, korábbi befolyásos kormányzati, szabályozói és jegybanki szereplő is:
Philipp Hildebrand
Philip a Svájci Nemzeti Bank elnöke volt 2010 és 12 között. 2012 óta a BlackRock alelnöke és a globális végrehajtó bizottság tagja.
Jean Boivin
Jean a Kanadai Nemzeti Bank alelnöke volt 2010 és 12 között majd a Kanadai pénzügyminisztérium államtitkára és G7-G20 képviselőként dolgozott. 2014 óta a BlackRock stratégiai vezetője.
Stanley Fischer
Az Izraeli jegybank kormányzója 2005-2013 között és a FED alelnöke volt 2014-2017 között. 2019-től a BlackRock vezető tanácsadója volt a 2025. május 31-én bekövetkezett haláláig.
Peter R. Fisher
A New York-i FED nyíltpiaci műveletek vezetője volt 1985 és 2001 között, majd 2001-től az USA pénzügyminisztériumának belföldi pénzügyekért felelős államtitkára lett. 2004-től a BlackRock-nál dolgozik és számos vezetői pozíciót betöltött már.
Rupert Harrison
Korábbi brit pénzügyminisztériumi tanácsadó és George Osborne stábfőnöke. 2015 óta a BlackRock portfóliómenedzsere.
Mike Pyle
A Biden kormányzat gazdasági tanácsadója volt az elnöki adminisztrációban. Most a BlackRock globális portfóliókezelésének alelnöke.
Brian Deese
A Fehér ház Nemzetgazdasági Tanácsának igazgatója volt a Biden kurzus alatt, valamint Obama alatt energiaügyi tanácsadóként vett részt a kormányzatban. 2017 és 2020 között a BlackRock fenntartható befektetési üzletágának vezetője volt.
Tom Donilon
Obama alatt ő volt a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Számos államtitkári és tanácsadó poziciót töltött be a különböző kormányzatok alatt. 2017 óta a BlackRock Investment Institute elnöke.
Testvére, Mike Donilon a belső adminszitrációban dolgozott tanácsadóként a Biden kormány alatt, jelenleg a Harvard politika-tudományi kutatója.
Dalia Blass
Korábban a SEC (amerikai tőzsdefelügyelet) vezető-tisztségviselője volt. Jelenleg a BlackRock globális közpolitikáért felelős vezetője.
Cheryl Mills
Clinton alatt kabinetfőnök és vezető jogtanácsos volt. 2013-tól tagja a BlackRock igazgatótanácsának.
Wally Adeyemo
Nemzetbiztonsági tanácsadó volt Obama alatt és pénzügyminisztérium államtitkára 2015-2016-ban.
2017 és 2021 között Főtanácsadó és ügyvezető alelnök volt a BlackRock-nál. Jelenleg a pénzügyminisztérium helyettes vezetője.
Adeeb Mahmud
A Világbank és az IMF főtanácsadója volt. Jelenleg a BlackRock politikai és stratégiai elemzésekért felelős részlegét vezeti.
2004 óta közel 100 volt kormányzati, szabályozói és jegybanki dolgozó került a BlackRock-hoz a legfelsőbb körökből.