Költségvetési és folyó-fizetési mérleg hiány szimultán jelenléte.
Hatásai:
A fizetési mérleg hiánya miatt több devizára van szükség – árfolyamgyengülési nyomás
Csökkenő befektetői bizalom, leminősítés
Növekvő kamatköltségek a bizalomvesztés révén kialakuló emelkedő kamatfelár (spread) miatt.
Válságkockázat. Ha nem sikerül kezelni kamatspirál, árfolyam és adósságválság alakulhat ki pl.: Görögország a 2010-es évek elején
Ikerdeficit fennállása esetén a hiányt csak devizában lehet finanszírozni, mert nettó devizakiáramlás van az országból azaz több az import, mint az export miközben az elszálló költségvetési hiány is akut probléma.
Ezért az ország több devizát költ, mint amennyi bejön és ezt a különbözetet valahonnan fedezni kell, jellemzően külföldről, devizában.
Ezt kétféleképpen lehet abszolválni:
Külföldi hitel (devizaadósság formájában):
Pl euró vagy dollár alapú adósságkibocsátás, külföldi banki hitelek
Nemzetközi szervezetekkel (pl.: IMF) vagy országokkal való megállapodás, de ezek mögött gyakran különféle gazdasági dealekkel is ellentételezni kell az adósságfelvevőnek a kapott kölcsönt.
Tőkebeáramlás révén:
Külföldi müködő tőke számára vonzó beruházási lehetőségeket teremteni.
Összegzés:
A folyó-fizetési mérleg hiánya miatt többlet deviza forrásra van szükség miközben a költségvetési hiányt is finanszírozni kell. Ezért ikerdeficit, mert duplán nyomás keletkezik a deviza iránt, miközben a saját valuta iránti kereslet csökken így árfolyamgyengülés, devizaadósság növekedés és inflációs nyomás alakul ki.
Kezelése:
Javítani kell a költségvetési egyensúlyt (fiskális konszolidáció):
Csökkenteni kell a kiadásokat és/vagy növelni a bevételeket.
Támogatások felülvizsgálata, államapparátus racionalizálása, nem akut, vagy társadalmilag fontos beruházások halasztása
Adóemelések (akár ideiglenes különadók, de ezek piactorzító hatással bírnak), adóstruktúrák újragondolása (pl vagyonadó)
Javítani kell a folyó-fizetési mérleget:
Exportösztönzés révén pl. beruházások támogatása az exportorientált szektorokban
Innovációs képesség és a termelékenység javítása
Új piacok elérése diplomácia révén kötött kapcsolatokkal
Másik oldalon importhelyettesítéssel avagy hazai termelés ösztönzésével.
Támogatás belföldi beszállítóknak, kkv szektornak.
Turizmus serkentése, szolgáltató szektor exportképesebbé tétele K+F kiadási és képzési támogatások révén.
Célja ezen intézkedéseknek, hogy tendenciózusan csökkentsék az állam külső finanszírozás igényét.
Ugyanakkor nagy kockázatot is hordozhat, mert ha túl gyorsan hajtják végre az akciótervet az visszafogja a gazdaságot és rosszkor rossz irányba hathat.