Ebben a részben már olyan haladó stratégiákat fogunk megnézni, amelyekkel tudatosan aszimmetrikus kockázati profilokat (huh?) hozol létre, vagyis nem egyetlen forgatókönyvre fogadsz, hanem arra, hogy bizonyos kimenetelek esetén kiugró eredményt érj el. Nem azt nézzük, hogy mi a legvalószínűbb, hanem azt, hogy hogyan alakul a teljes kimeneti eloszlás.
Ez már közel sem az alapokról szól, hanem arról, hogy hogyan formálod a pozícióid viselkedését különböző piaci helyzetekben.
Backspread – szélsőség
Ez a stratégia szélsőségekre épít. A lényege, hogy kis költség mellett vásárolsz egy nagy mozgásra szóló lehetőséget, aszimmetrikus kockázattal. Itt igazából arra fogadsz, hogy „elszabadul” a piac. Nem kis mozgásra, hanem hogy valami nagy fog történni.
A Backspread egy olyan stratégia amiben két azonos típusú opciót longolsz és egyet shortolsz, lehet call vagy put oldalon is.
Példa Call Backspread-re:
Akkor használod, ha nagy emelkedést vársz.
Az alaptermék ára 100.
Longolsz 2db 110-es OTM callt és shortolsz egy 100-as ATM callt, azonos lejárattal. Ezzel azt mondod, hogy jelentős emelkedést vársz és a legrosszabb forgatókönyved az, ha csak mérsékelt emelkedés lesz.
Miért van ez így?
Mert az eladott ATM call hamarabb kezd veszteséget termelni, mint ahogy a két longod életre kelne.
Alapvetően ez a stratégia 3 zónára bontható:
Az első amikor nem történik semmi, vagy esik a piac. Ilyenkor a longjaid elértéktelenednek, a short utáni prémiumot pedig elteszed. Ha nettó creditből épült a stratégia (vagyis több prémiumot kaptál, mint amennyit fizettél) akkor akár kis nyereséggel is kiszállhatsz.
A második maga a veszélyzóna, vagyis amikor csak mérsékelten emelkedik az ár. A shortod már ITM, vagyis veszteséget termel, de a két long még nem hoz eleget. Itt tud a Backspread stratégia a legrosszabbul kinézni.
A harmadik a legkedvezőbb kimenetel, vagyis amikor bekövetkezik a nagy emelkedés és a két longod elkezd dominálni. Az egyik long fedezi a short lábon keletkező veszteséget, a másikkal meg mész a sztratoszférába. Nagy elmozdulásnál a két long opció miatt a pozíciód egyre inkább úgy fog viselkedni, mintha nettó long lennél az alaptermékből.
A max veszteség általában a két longod strike-jánál (példánkban 110-nél) van. Azért ott, mert a shortod már 10 dollárral ITM, viszont a longjaid még csak most értek az ATM zónába, vagyis a short láb már éget, miközben a longok még nem kompenzálnak igazán.
Put esetén ugyanez a stratégia csak lefelé. Shortolsz egy ATM putot és longolsz két OTM putot.
A Backspread arra való, hogy „nagyon” igazad legyen és jobban jársz, ha egyáltalán nincs igazad, mintha csak kicsit lenne.
Ratio spread – amikor az is számít, hogy meddig megy
A felépítése igazából a backspread tükörképe. Longolsz egy opciót és shortolsz kettőt vagy többet, szintén azonos lejárattal és ugyanazon az oldalon (call vagy put).
Ezt a stratégiát a backspread-del ellentétben akkor használod, ha emelkedést vársz, de nem túl nagyot.
Pl.: az alaptermék ára 100. Longolsz egy 100-as ATM callt és shortolsz 2 db 110-es OTM callt azonos lejárattal. Ezzel tulajdonképpen azt mondod, hogy emelkedést várok, de nem lesz túl nagy.
Ezt a stratégiát is 3 zónára lehet bontani.
Ha nem történik semmi, vagy esik az ár akkor a longod elértéktelenedik a shortokból pedig elteszed a prémiumot.
A második, ha mérsékelten emelkedik a piac (legoptimálisabb kimenetel) akkor a longod ITM-be kerül, a shortok meg még nem égetnek annyira, mert az ATM zónát sem érték el. Itt tudod a max profitot realizálni.
A harmadik a veszélyzóna amikor is meglódul az árfolyam és bőven a shortok strike-ja fölé megy. Mivel 2 shortod van és 1 longod ezért nettó shortban vagy. Minél nagyobbat emelkedik az ár annál jobban növeli a veszteséged.
A max profit a shortok strike-ja környékén van, a kockázat viszont elméletileg korlátlan.
Ez azért jó stratégia, mert több prémiumot szedsz be, mint amennyi kitettséget vállalsz, de ha az árfolyam nagyot mozog a neked kedvezőtlen irányba akkor megtud égetni.
Görögök szempontjából a delta kezdetben pozitív, de csökken felfelé, mert ahogy a shortok közelednek az ATM-hez egyre gyorsabban nő a deltájuk, vagyis a nettó delta csökken, majd negatívba fordul, ha túlságosan elszáll az árfolyam.
A gamma és a vega is negatív, vagyis ha az ár gyorsan mozog felfelé a pozid egyre rosszabb irányba fog tolódni és a volatilitás növekedése is rontja a pozíciódat.
A theta mivel több opciót shortolsz, mint longolsz ezért pozitív, vagyis az idő neked dolgozik.
Put esetén ugyanez a stratégia csak lefelé.
A ratio spreaddel igazából prémiumot farmolsz egy kontrollált piaci mozgásra, de cserébe vállalod, hogy extrém elmozdulás esetén nagyot is bukhatsz.
Broken Wing Butterfly – torz kockázati profil, mint védelem
A ratio spread-nél azt mondtuk, hogy jól működik, ha az árfolyam nem megy túl messzire, viszont extrém mozgás esetén korlátlan a kockázatod. A broken wing butterfly ennek a problémának egy tudatos megoldása.
Ugyanarra a gondolatra épít, mint a ratio spread, csak itt már van biztosításod.
A felépítése 3 különböző strike-ból áll, ahol a két short ugyanazon a strike-on van.
Longolsz egy alacsonyabb és egy magasabb strike-ú callt (aszimmetrikusan), illetve shortolsz két azonos strike-ú callt valahol középen, mindegyiket ugyanazzal a lejárattal.
Az a különbség a sima butterlfy-hoz képest, hogy nem szimmetrikus a szerkezet, innen a név: Broken Wing. Nézzünk példát!
A stratégia call változatát akkor használod, ha a ratio spread-hez hasonlóan enyhe emelkedést vársz, de nem brutális rallyt, illetve szeretnéd limitálni a kockázatot felfelé.
Ha az alaptermék ára 100 akkor:
Longolsz pl egy 100-as és egy 125-ös callt (itt jön ki az aszimmetrikus szerkezet), illetve shortolsz két 110-es callt. A felső OTM long call a védelem ami levágja a korlátlan kockázatot.
Ha nem történik semmi vagy esik az ár, a longok elértéktelenednek a shortokból pedig elteszed a prémiumot.
Ha mérsékelten emelkedik az árfolyam az ATM longod ITM-be kerül, de a shortok még nem dominálnak, vagyis itt van a max profit.
Ha viszont megszalad az árfolyam és a shortok strike-ja fölé megy akkor is ott az OTM callod védelemként, tehát nem korlátlan kockázattal operálsz.
Az a lényeges különbség a ratio spread-hez képest, hogy itt van biztosításod ami csökkenti a potenciális nyerőt, de egyben limitálja is a kockázatot, ha nagyon megszaladna az árfolyam.
+1: Wheel Stratégia
A wheel stratégia egy ciklikus, prémiumgyüjtő stratégia. Nem egyszeri trade, hanem folyamat.
Olyan részvényekre írsz ki opciókat amiket hajlandó vagy amúgy is megvenni és később, előre meghatározott áron eladni.
Nézzük meg a folyamatot:
cash-secured put short → részvény megvétele, ha lehívják → covered call short → részvény eladása, ha lehívják → újra put short és repeat.
Kiválasztasz egy szimpatikus részvényt, amit amúgy is szívesen megvennél, csak lehetőleg olcsóbban.
Például, ha a kiszemelt részvény ára 100$, akkor eladsz rá egy 90-es putot.
Ha az árfolyam 90 felett marad, akkor eltetted a prémiumot és kiírsz egy újat.
Ha 90 alá esik akkor rád hívják az opciót és megvetted 90-en a részvényt.
A bekerülési árad strike-prémium, vagyis ha mondjuk kaptál 2$ (x100) prémiumot akkor 88$ kürül lesz az entryd.
Most, hogy megvan a részvényed, eladsz rá egy callt. Ugyanennél a példánál maradva, 88$ a bekerülési árad, de mondjuk jelenleg a részvény már 92.
Erre eladsz egy 100-as callt. Ha 100 alatt marad a lejáratig az árfolyam akkor elteszed a prémiumot és kiírsz egy újat. Ha 100 fölé megy, akkor rád hívják az opciót és eladtad 100-on a 88-as bekerülési árral vásárolt részvényeidet + megtartod a prémiumot.
A Wheel stratégia arról szól, hogy prémiumot gyűjtesz olyan részvények körül amiket amúgy is hajlandó lennél birtokolni. Bluechip részvényekkel érdemes leginkább űzni ezt a stratégiát, optimális esetben oldalazó vagy lassan emelkedő piacon.
A legnagyobb kockázat, ha megkapod a részvényt, mert rád hívták a putot, de az tovább esik. Pl a fenti példánál maradva, beesik mondjuk 70-re amikor a te bekerülési árad 88. A másik oldalon, ha a részvény nagyon kilő neked attól még limitált marad a nyereséged.
Igazából prémiumbevételért cserébe lemondasz az esetleges rally egy részéről, illetve vállalod a részvényesi downside kockázatot.
Záró gondolatok
Ebben a részben nem új alapelveket néztünk át, hanem azt, hogy hogyan formálhatóak a pozíciók a különböző kombinációkkal.
A backspread, a ratio spread és a broken wing butterfly mögött ugyanaz a gondolat húzódik meg, vagyis hogy hogyan alakítod a pozíciók viselkedését a különböző kimenetelek esetére.
Játszhatsz szélsőségekre, korlátozhatod a mozgást és plusz védelmet is beépíthetsz.
Az opciózás azon a szinten amikor az ember tényleg érti a mögöttes logikát, már messze nem az irányokról szól, hanem a pay off görbe formálásáról.
Fontos, hogy léteznek még összetettebb konstrukciók is (diagonálok, különböző torzított spreadek stb.) de ezek nem új dolgokra alapoznak, hanem ezen logikák további finomhangolásai, vagyis ugyanazokkal az eszközökkel operálsz, csak egyre nagyobb pontossággal és tudatossággal.
Egy kicsit eltolod a strike-ot, módosítod az arányokat vagy a lejáratot és máris egy teljesen más kockázati profilt kapsz. Nem a stratégiák végeláthatatlan tanulása a fontos, hanem az opciós gondolkodás mélységeiben való megértése.
Ez lesz az a pont ahol az opciózásod egy tudatos rendszerré lesz.
Csak az számít, hogy valóban érted-e amit csinálsz.
